Szabadalmaztathatók-e az emberi gének?

Amerikai bíróság előtt egy újabb történelmi horderejű probléma.

Könnyen lehet, hogy a közönség egyszer még film vagy izgalmas kamaradarab formájában is élvezheti a bírósági történetet, amely most tart kezdeti fázisában New York déli kerületi bíróságán. Az ügyet Robert Workman Sweet, számos nagy horderejű per híres bírája tárgyalja: egy-egy ilyen jogászegyéniség állásfoglalása a precedensekhez igazodó angolszász jogban nagy fontossággal bír.

Sweet elutasította például egy csoport tinédzsernek a McDonalds elleni keresetét – azért követeltek kártérítést, mert elhíztak az étteremhálózat menüjén. „Nem a törvény dolga, hogy megvédje őket saját mértéktelenségüktől" – indokolta döntését. Egy másik ügyben úgy határozott, hogy a sajtónak, ha ezzel nagyobb társadalmi hasznot hajt, joga van titokban tartani forrásait.

A most folyó ügynek az orvosi kutatás és a genetikára alapozott egészségügyi tevékenység szempontjából lehetnek korszakos következményei. Jelentőségét mutatja, hogy orvosok, természettudósok, valamint betegek ezreit képviselő szervezetek kezdeményezték: az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és a New York-i Cardozo Jogi Egyetemhez kapcsolódó Közszabadalmi Alapítvány. A felsoroltak úgy vélik, az emberi génekre kiadott (és kiadandó) szabadalmi oltalmak ellentétesek az amerikai alkotmánnyal.

A kereset legközelebbről az utahi Myriad Genetics céget és az Utahi Egyetem Kutatási Alapítványát érinti: 1994-ben ezek izolálták a BRCA1 és a BRCA2 géneket tartalmazó DNS-szakaszokat, két mutáns szekvenciáit, amelyek jelentősen fokozzák a petefészekrák és az emlőrák kialakulásának esélyét. A Myriad egy, az illető gének azonosítására szolgáló tesztet forgalmaz.

Az amerikai szabadalmi hatóságok hozzájárulnak oltalom kiadásához, „mihelyt valaki képes arra, hogy a DNS-t, a sejtből kivéve, izolálja". A polgári szabadságjogok védői úgy gondolják, ezt a műveletet nem lehet/szabad védetté tenni, mert, mint Sandra Park, az ACLU egyik ügyvédje fogalmazott: „természeti jelenségről van szó, márpedig a Legfelsőbb Bíróság álláspontja mindig is az volt, hogy ilyenek nem szabadalmaztathatók".

Ehhez képest szép számú ellenpélda sorolható fel (lásd alább), nem beszélve az olyan, egyelőre nem igazolt természeti jelenségekre kiadott patentokról, mint például az élő emberi bőr információtovábbításra való alkalmassága.

A felperesek érvei közt szerepel, hogy mivel ezekkel a génekkel minden emberi lény rendelkezik, a szabadalmak sértik az alkotmány első módosításának a tudományos kutatás szabadságáról és az eszmék szabad áramlásának szabadságáról szóló posztulátumait, akadályozzák továbbá az egyént azon jogának gyakorlásában, hogy ismerje saját genetikai „alapjait".

A kereset beadóinak álláspontját osztja az Amerikai Orvosszövetség, a March of Dimes [nagy múltú és tekintélyű] egészségügyi jótékonysági szervezet, és az Amerikai Humángenetikai Társaság is. Utóbbi szerint a génszabadalmak megnehezítik a rákkutatást és -kísérleteket, hiszen a kutatóknak meg kell szerezniük a liszenszeket a szabadalom-tulajdonosoktól.

A Myriad Genetics vezető jogtanácsosa, Rick Marsh határozottan tiltakozik, mondván: „E szabadalmak híján nem volna, ami gazdaságilag [is] ösztönözné" a tesztek kifejlesztését.

Figyelemreméltó az érvelés gazdasági megalapozása. Jonathan Moreno bioetikus professzor szerint az egész problémakör egyetlen kérdésre vezethető vissza, nevezetesen: „Vajon a szellemi tulajdon kezelésének jelenlegi rendszere a lehető legmegfelelőbb-e az a minőségi tudomány, a köz egészsége, és a [gazdasági] hatékonyság közti egyensúly megteremtésére?"

Várható, hogy az ügyben a vita régebbi résztvevői – egyházak, különböző álláspontokat képviselő filozófusok, és a gazdasági életnek a genetikai iparban érdekelt szereplői is hallatják majd hangjukat.

Az US Today összeállítása szerint jelenleg az emberi génkészletnek mintegy 20 százalékát védik szabadalmak. Ilyenek pédául:
-- az egyik, csontképződésért felelős gén, a BMP7
-- a HFE, amelynek mutációja túlzott vasfelvételt, anyagcserebetegséget okozhat
-- az ASPA, amelynek meghibásodása az idegrendszer szigetelőelemeinek elfajulását idézheti elő
-- a CDKN2A, amelynek mutációja fokozhatja a bőrrák veszélyét
-- és a LEPR, amelynek variációit az elhízással hozzák összefüggésbe.

Forrás: Scrip, USA Today
A képen Sweet bíró; forrás: pbs.org