Szakorvosképzés saját zsebből | Weborvos

A Népszabadság értesülése szerint az Egészségügyi Minisztérium megszünteti a rezidensek állami támogatását.

A kétéves szakorvosi képzést 1999 óta erőteljesen támogatja az állam. A célra 8 milliárd forintot költenek évente. Az általános orvosok képzésére havonta 330 ezer forintot, a fogorvosokéra 360 ezret. Ebből az összegből a képzőhelyként kijelölt kórház biztosítja a kezdő orvosi bért és a képzés költségeit. A rezidensek néhány hét, hónap után az anyaintézményt csak bázisként használják, gyakorlóhelyről gyakorlóhelyre mennek. Évente körülbelül 750 friss diplomás orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész került ily módon közalkalmazotti státusba, melyben jelenleg összesen 2200-an dolgoznak.

Az Egészségügyi Minisztérium – a lap birtokában lévő - rezidensképzést megújító javaslata szerint a 2007-ben végző, a programba 2008-tól csatlakozó orvosok közül már csak a hiányszakmára jelentkezők képzését támogatja az állam a korábbi feltételek szerint. Ezzel évente 150-200 rezidens fizetését állná a jelenlegi feltételekkel a költségvetés. További 50-100 rezidens ún. átmeneti finanszírozási szabályok alapján (a jelenlegi bér 50 százalékát) kapná meg. A nagy többség pedig elhelyezkedés után normális orvosi fizetéséből, illetve jövedelméből, azaz önköltségi alapon végezhetné a rezidensképzést.

A tárca sajtóosztálya a tervezettel kapcsolatban annyit mondott: az ügyben még nincs végleges döntés, de tény, hogy a rendszer felülvizsgálata napirenden van. A változtatás célja, hogy a hiányszakmákban az ország minden területén legyen orvos.

- Tragédiával érne fel, ha a minisztérium valóban visszavonná a szakorvosképzésből az állami támogatást - reagált a hírre Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A magyarországi orvostanhallgatókat képviselő négy hallgatói önkormányzat nevében Papp Magor megbízott szóvivő elmondta: a szakképzés finanszírozásának drasztikus átalakítása, az államilag finanszírozott keret csökkentése több szakterületen ellehetetleníti a szakorvosképzést. - Számításaink szerint az érintettek nyolcvan-kilencen százaléka is elhagyja majd az országot. Ezzel a tervezet is számol. Szó szerint kitér a minisztérium arra, hogy az elvándorlók hiányát majd más oktatási rendszerben tanult, a magyar viszonyokat kevéssé ismerő gyógyítókkal kívánja pótolni -idézi a lap.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának legfrissebb kutatása szerint fölgyorsulhat az orvosok elvándorlása is. Három éve rendre fölmérik a szakorvosjelöltek körében, tervezik-e a külföldi munkavállalást: mintegy 66 százalékuk állítja, hogy más országban akar dolgozni. Tizedük aktívan keresi is a lehetőségeket, interjúkra jár, hirdetésekre válaszol. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal, amely a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat adja ki a távozó szakembereknek, másfél év alatt 195 külföldi munkát vállaló orvost regisztrált. Többségük 29-49 éves szakember volt. Vagyis egy részük állami finanszírozású rezidensképzésben végzett szakorvos.