Szalmonellával gyógyíttatnák a rákot?

Olyan pontokon is segíthetnek, amelyekhez az elterjedt tumor-terápiás módszerekkel nehéz hozzáférni.

A rendszerint háziszárnyasok szervezetében és tojásaiban megtalálható szalmonella-baktériumok emberben rendkívül kellemetlen, nem ritkán életveszélyes kórállapotokat idéznek elő. Lehet azonban – írja a World Pharma News –, hogy immár a kelleténél kissé jobban haragszunk rájuk, német kutatók ugyanis nemrég sokat javítottak e mikrobák reputációján.

A brunswicki Helmholtz fertőzéskutató központ munkatársai egy szakcikkben a szalmonellák egy sokat ígérő képességére hívták fel a figyelmet: a rossz hírű véglények a szilárd rákos daganatokba behatolva utóbbiak pusztulását idézik elő. (Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat az Európai Unió a CLINIGENE és a MIDITRAIN projektek keretében 12, illetve 2 millió euróval támogatta.)

Az örvendetes jelenség oka, hogy – mint a Sara Bartels és Siegfried Weiss kutatóorvosok World Pharma News-zal közölték – az egyebütt oly felesleges egysejtűek egy „tumor nekrózis faktor alfa (TNF-alfa)" nevű hírvivő anyagot alkalmaznak: segítségével képesek behatolni a rosszindulatú daganatszövetbe, amely azután ennek következtében el is pusztul. A fertőzött területen ugyanis az erek áteresztővé válnak: vér juthat a rosszindulatú szövetbe, amely nem éli túl ezt.

„Kutatásaink során ebből, azaz a vérnek a daganatba jutásából indultunk ki" – közölte a lappal Dr. Weiss, a cikk társszerzője, a Helmholtz-központ molekuláris immunológiai csoportjának vezetője. „A baktérium által kiváltott gyulladás során megjelenik egy immunológiai hírvivőanyag, amely ezt a fajta reakciót váltja ki – nekünk pedig sikerült megtalálnunk és azonosítanunk ezt az molekulát."

A TNF-alfát a szalmonellát felismerő immunsejtek választják ki, arra szolgál, hogy általa további immunsejtek szerezzenek tudomást a kialakult „hadiállapotról". A véredények áteresztőbbé válnak, a TNF-alfa pedig „minden figyelmét a rákos szövetnek szentelheti". Az erek állapota az érintett területeken alapvetően különbözik az egészséges artériákétól, illetve vénákétól: a meggyengült véredények porózusak és „zsákutcákban" végződnek.
A kutatók szerint egészen kevés TNF-alfa is elegendő, hogy feloldja a véredények falát a tumorban, és lehetővé tegye, hogy a vér elárassza a rosszindulatú szövetet.

A kutatás eddigi eredményei alapján a kutatók most oly módon igyekeznek módosítani a szalmonella-baktériumokat, hogy bevethessék őket a tumor-terápiában. A mikrobák képesek „bevándorolni" a tumorokba, és előidézni ezek pusztulását. „A szalmonellákban az a nagyszerű", írja a World Pharma News, „hogy a szervezet olyan pontjain is megtalálhatók, amelyekhez az elterjedt tumor-terápiákat alkalmazva nehéz hozzáférni. Olyan szövetekben például, amelyeknek vérellátása nem megfelelő, vagyis amelyekhez kellő véráram híján a kemoterápiás anyagok sem jutnak el.

Azt, hogy egyes baktériumok támadják a daganatokat, már korábbi kutatások is megállapították, annak lehetőségét azonban, hogy alkalmazzák is őket a rákgyógyászatban, eddig nem mérlegelték, attól tartottak ugyanis, hogy a fertőzés a páciensekkel is végez. „Fontos információkra tettünk szert azzal kapcsolatban, hogyan jutnak be a tumorokba" – közölte Dr. Bartels. „Mostantól megpróbálhatjuk oly módon manipulálni őket, hogy miközben felhasználhatóvá válnak a daganatok elleni küzdelemben, ne okozzanak halálos fertőzéseket."

Az ismertetett kutatásokat laboratóriumi egereken végezték, mivel úgymond „évekig is eltarthat, amíg e módszer humán páciensek kezelésére is alkalmassá válhat".

(A képen: szalmonellák rákos szövetben (forrás: Helmholtz Zentrum für Infektionsforschung)

/A CLINIGENE projekt a tervek szerint 2011-ben fejeződik be. (A rövidítés jelentése: ’európai hálózat a gyógyászati célú klinikai géntranszfer és -terápia előmozdítására’). A projektet az EU Hatodik Keretprogramjának egyik tematikus, „Egészségügyi élettudományok, genomika és biotechnológia" elnevezésű részprogramja szponzorálja.  A MIDITRAIN („Molecular interactions during infection" – ’molekuláris interakciók fertőzések során’) 2008-ban zárult le. Ezt a Hatodik Keretprogram „Mobility" alprogramja finanszírozta – a „Marie Curie Vendégkutató-ösztöndíjjal", amellyel a kutatóképzés korai fázisát támogatják. /