Széchenyi-díj - Ádám Veronika biokémikus

"Rettenetesen nagy öröm és megtiszteltetés, hiszen ez a legmagasabb rangú elismerés, amelyet Magyarországon egy tudós kaphat."

Ezt hangsúlyozta Ádám Veronika egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai intézetének igazgatója, aki hétfőn vette át a Széchenyi-díjat nemzetközileg elismert kutatómunkájáért, több évtizedes egyetemi oktatói munkásságáért és szakmai közéleti tevékenységéért. Hozzátette: a kutatásokban az a szép, hogy a legnagyobb örömöt maga a munka jelenti. "Egy ilyen kitüntetés valahogy külön adomány, amelyre az ember nem számít, hiszen a kutatómunkát nem azért végezzük, hogy valaha valamilyen elismerést kapjunk érte" - mondta.

Mint Ádám Veronika kifejtette, a tudományos életben szigorú a visszajelzés. "A nemzetközi szakmai közeg részéről érkezik, amely ismeri a munkánkat, hiszen az mindenki által olvasott angol nyelvű folyóiratokban jelenik meg. Az igazi visszajelzés az, hogy hogyan fogadják azokat a munkákat mások, mennyire építik be saját kutatásaikba. Ennek van egy mércéje: egy adott munkát hányan idéznek a világban, hány emberben indított el gondolatot, ötletet, amelynek alapján egy újabb eredmény, közlemény született, amiben aztán megemlékeznek az enyémről mint olyanról, amelyben fontos információ volt" - fogalmazott az akadémikus.

Ismertetése szerint másfél évtizede vizsgálja az agysejteknek azon részét, a mitokondriumokat, amelyek a neuronok számára termelik az energiát, vagyis minden funkcióhoz megteremtik a feltételeket és miközben energiát termelnek, oxigént használnak fel. Az oxigénből elkerülhetetlenül káros hatású gyökök és oxigénszármazékok szabadulnak fel, ami a normál működés velejárója, de vannak olyan esetek, amikor a káros anyagok termelése megnő vagy a normál termelés mellett csökken a lebontásuk.

"Ez az állapot az oxidatív stressz, amelynek nagyon fontos szerepe van a központi idegrendszerben, az agyban a sejtpusztulással járó úgynevezett neurodegeneratív betegségek, így a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kialakulásában. Mi azokat a molekuláris folyamatokat vizsgáljuk, amelyek hozzájárulnak, hozzájárulhatnak a káros oxigénszármazékok keletkezéséhez és amelyek kedveznek az agysejtben a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegség kialakulásának. Ennek a vizsgálata azért fontos, mert így lehet megérteni, hogy mi történik a sejt szintjén, melyek azok a folyamatok, amelyek végső soron elvezetnek e sejtek pusztulásához, a betegség kifejlődéséhez. Ezek szörnyű betegségek. Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg gyakorlatilag az egész személyiségét elveszíti, mert elveszíti a kapcsolatát a világgal, elveszíti az identitását, azt az érzékelését, hogy ő kicsoda és kik az őt körülvevő emberek. Tehát egy félelmetes betegség és bizonyos alapmechanizmusok itt keresendők az agysejteken belül, azokban a részecskékben, amelyek felhasználják az oxigént és káros oxigénszármazékokat állítanak elő" - magyarázta a tudós.

Ádám Veronika kitért arra is, hogy munkatársaival egy korábban ismeretlen mechanizmust írtak le, azt, hogy az addig ismert módokon kívül hogyan keletkezhetnek a káros oxigénszármazékok, hogyan jöhet létre az oxidatív stressz. A dolog érdekessége, hogy ez a mechanizmus egy olyan enzimhez fűződik, amellyel Szent-Györgyi Albert is foglalkozott, aki egyébként annak az intézetnek az alapítója, amelyet jelenleg ő vezet. A magyar Nobel-díjas biokémikus nevét viseli a Szent-Györgyi-Krebs-ciklus, amelyben ez az enzim részt vesz.

"Szent-Györgyi Albert leírta a normális funkcióját ennek a ciklusnak és enzimnek. Mi pedig azt mutattuk ki róla, hogy a normál működés bizonyos körülmények között nagyon káros oxigéngyökök keletkezésével is jár. Jelen pillanatban azt vizsgáljuk, hogy az enzim különböző genetikai variánsai közül van-e olyan, amely kimondottan megnöveli a káros oxigénszármazékok keletkezését, vagyis ami kedvez az oxidatív stressz kialakulásának. A központi idegrendszer neurodegeneratív betegségein kívül keressük azokat az irodalomban leírt, a mitokondriumhoz fűzhető betegségeket, ahol ennek szerepe lehet. Tehát egy teljesen új dologgal foglalkozunk akkor, amikor keressük az enzim mutációit, a mutációknak azokat a formáit, amelyek fokozott mértékben oxidatív stresszel járnak és azokat a betegségeket, amelyekben ennek szerepe lehet " - összegezte Ádám Veronika.