Személyre szabott terápia az asztmára és a krónikus tüdőbetegségekre

Az asztma és a COPD tüdőbetegségek, melyek a légzés megrövidülésével, zihálással, fáradtsággal járnak.

A St. Louis -ban található Washington Egyetemen új típusú immunválaszra bukkantak, ami asztmában és krónikus tüdőbetegségben aktiválódik. A kutatók ezzel a felfedezéssel drámai javulást érhetnének el a diagnózisalkotásban és a krónikus gyulladásos tüdőbetegségek terápiájában.

„Feltörtük a molekuláris kódnak azt a részét, ami felelős a vírusfertőzések után kialakult krónikus gyulladásos betegségekért, például az asztmáért, és a krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegségekért (COPD –ért)" – mondta Dr. Michael Holtzman, Selma és Herman Seldin professzor, a Barnesh-Jewish Kórház Tüdő és Intenzív Osztályának igazgatója és tüdőgyógyász szakorvosa.

„Ezen ismeretek birtokában sokkal precízebben diagnosztizálhatjuk és követhetjük ezeket a betegségtípusokat, és sokkal célirányosabban kezelhetjük a különböző rendellenességet. Nagy lépés ez pusztán a légzésfunkció követéséhez képest."

A „Nature" –ben publikált cikk szerint megállapítható lesz, ha a beteg asztmáját vagy krónikus tüdőbetegségét légúti vírusfertőzés következtében kialakult krónikus immunválasz eredményezte. Ez a fajta immunválasz nyomon követhető a tüdőben vagy a véráramban megjelenő különböző típusú gyulladásos molekulák és immunsejtek segítségével, lehetővé téve a szakemberek számára a minél pontosabb diagnózis felállítását és a tüdőbetegség kezelését. Ezekkel a vizsgálatokkal megállapítható lesz a betegség súlyossága (enyhe, mérsékelt vagy súlyos), illetve nyomon követhető lesz a terápia hatékonysága. Ezen kívül elősegítik a hatékony gyógyszerfejlesztést, hogy célirányosan kezelhessék a gyulladásos tüdőbetegségeket. „A tanulmány eredményei lehetővé tették, hogy mostantól kezdve sokkal ésszerűbb diagnosztikus- és nyomon követéses eljárások kifejlesztésén dolgozhassunk" - mondta Holtzman. „Jelenleg a krónikus tüdőbetegség diagnózisa általánosságban a klinikai megítélés és standard légzésfunkciós tesztek eredménye, de kevésbé tudjuk, hogy molekuláris- vagy sejtszinten mi történik a beteg tüdejében." - tette hozzá a szakértő.

Az asztma és a COPD komoly tüdőbetegségek, melyek a légzés megrövidülésével, zihálással, köhögéssel, fáradtsággal járnak. Az USA-ban 20 millió asztmás megbetegedést diagnosztizáltak és körülbelül 12 millió COPD –t, beleértve a tüdőtágulatot és a krónikus hörgőgyulladást. Holtzmann kutatásának célja, hogy olyan terápiás megoldásokat találjanak ezekre a megbetegedésekre, amelyek a fennálló okokat veszik figyelembe és nem csak a tüneteket szorítják vissza, mint a jelenlegi eljárások. Holtzmann munkatársaival megfigyelte, hogy egy (gyakori) vírusfertőzés után a tüdőben egy fennmaradó vírustörzs állandósulhat. Ez a vírusmaradvány folyamatos stimulust jelent és hozzájárul a krónikus immunválasz létrejöttéhez, ami akár egy életen át tarthat. Ezek a sejtek aztán nyáktúltermelődést okoznak a légutakban, és túlérzékenység alakul ki az irritáló tényezőkre. A kutatók felfedték ennek az immunfolyamatnak a részleteit.

Állatkísérletben emberi fertőzéshez hasonló légúti kórokozókkal fertőztek egereket, melyek szintén hasonló megbetegedést okoztak. Mihelyst kiheverték az egerek a fertőzést, fokozott nyáktermelődéssel járó légúti megbetegedés maradt vissza, melyre jellemző volt a belélegzett irritáló anyagok iránti fokozott reakciókészség. A krónikus megbetegedés kulcsa, molekuláris jellegzetessége egy igen hatékony természetes gyulladáskeltő anyag, az interleukin-13 (IL-13) túltermelődése. Az IL-13 forrását kutatva, találtak egy korábban ismeretlen immun-ösvényt. Ez az útvonal olyan szakasza az immunrendszernek, mely rövid ideig maradhatna csak aktivált állapotban. Vírusfertőzés során azonban folyamatosan aktivált maradhat az útvonal, tekintve, hogy az állandósult vírusfertőzés folyamatos ingert jelent. A vizsgált körülmények között azt is megfigyelték, hogy az útvonal képes saját aktivitásának felerősítésére. A folyamatos aktivitás és visszacsatolásos felerősítés vezet a hosszú távú IL-13, valamint egyéb anyagok termelődéséhez, melyek a tüdőszövet állandósult gyulladását és krónikus tüdőbetegséget okoznak. A vizsgálók megerősítették, hogy hasonló immunfolyamatok zajlanak súlyosabb asztmában és COPD -ben. Ez a típusú immunválasz társulhat parazitás és allergiás megbetegedésekhez, de itt mindenestre vírusos fertőzéshez és krónikus tüdőbetegséghez társult. Többnyire tipikus sorrendben jelentek meg a tüdőben - és valószínűleg a vérben is - az immunválasz molekulái, diagnosztikai markerül szolgálva ezekben a betegségekben.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy egy immunválasz jelző biomarker profilt fejlesszenek ki az asztma és a COPD diagnózisához. Egy nemrég megjelent cikkben Holtzman munkatársaival beszámol egy új immunmechanizmusról, mely szintén légúti vírusfertőzés során aktiválódott, és gyulladásos tüdőbetegséghez vezetett. Ebben az esetben a vírus egy allergia típusú immunválaszt aktivált, és ez vezetett később a betegség kifejlődéséhez. Ez az útvonal nem marad sokáig aktív, de az asztmához hasonló elváltozásokat produkált a légutakban. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy súlyos asztmában és COPD –ben hasonló mechanizmusok vezetnek a megbetegedéshez. „Jelenleg két új immun-útvonalat találtunk, melyek krónikus tüdőbetegséghez vezetnek, de már most vannak újabb utakról adataink – mondta Holtzman - Az a célunk, hogy minden útvonalhoz külön biológiai markereket találjunk. Ez megmondja majd, hogy mit diagnosztizáljunk és kezeljünk. Ez után minden immunválaszra új terápiát kell kifejleszteni, hogy a szakemberek speciálisan kezeljék a különböző típusú asztmákat és COPD –t."

Az egyedi immun-útvonalak megfejtésével, Holtzman szerint célirányosan gátolhatjuk majd a káros immunválaszokat, és sokkal precízebb gyógyszerelést folytathatunk. „Úgy tűnik, több különböző útvonal vezet asztmához vagy COPD –hez. Ha egy kísérletes gyógyszer csak az egyikükre hatásos, akkor egy átfogó tanulmányban valószínűleg nem hoz megfelelő eredményt. Ha viszont olyan kísérleteket tervezünk, ahol célirányosan a megfelelő immunválaszt kezeljük a megfelelő emberekben, akkor sokkal jobban értékelhető lesz az elért gyógyhatás."