Szemészeti regiszter a vakság megelőzéséért | Weborvos

Magyarországon 45 ezer vakot tartanak nyílván a betegségeket csoportosító regiszterek.

Szemorvosok felmérése szerint Magyarországon a 14 év alatti gyerekek negyedénél mutathatók ki szemészeti eltérések, amelyek súlyos mértékű látássérüléshez, romláshoz vezethetnek, ha nem történik meg időben a felismerés, a helyes diagnózis.

A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Az okok között első helyen áll az öregedéssel együtt járó látásromlás, de rögtön ezt követi a cukorbetegség szövődménye, majd a zöld hályog (glaukóma), illetve a különböző sérülések, balesetek. A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok, gyengénlátók alkotják. Náluk vezető ok a koraszülöttségből származó vakság, a köznyelv ma már helytelenül nevezi ezt "inkubátoros" vakságnak, napjainkban ugyanis az intenzív ellátást szolgáló korszerű berendezések nem károsítják a látást. A súlyos rövidlátás, a látóideg sorvadása is a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethet.

Több felmérés vizsgálta, miként viszonyulnak az egészségesek a különböző fogyatékos csoportok tagjaihoz. Az adatokból az derült ki, hogy a többségi társadalom egyedei legmegértőbbek a látássérültekkel szemben, ezzel együtt, még velük szemben is élnek negatív előítéletek. Sokan úgy gondolják, aki nem lát, az dolgozni se tud. A látók meglepődve fogadják, ha egy vak televíziót néz, moziba, színházba jár. Holott a látássérültek agya a hallott információkból képes kialakítani a képet. A vak és a gyengénlátó emberek túlnyomó többsége családban, önálló háztartásban él, gyereket nevel. Ha felnőttként veszíti látását valaki, előfordul, hogy a házasságát is elveszti. A született vak emberek párválasztását jellemzően az határozza meg, hogy saját sorstársaival kerül közelebbi kapcsolatba. Tény azonban, hogy az utóbbi években nőtt a vegyes (látó és vak) házasságok száma - olvasható a Magyar Szemorvostársaság közleményében.