Színlelt szerződés, valódi konfliktus

Az alkalmazotti jogviszony akár 50 százalékos bérveszteséghez is vezethet.

A színlelt szerződések megszüntetése az alkalmazotti jogviszony bérterhei miatt 20-40, de akár 50 százalék feletti bérveszteséghez is vezethet. Rácz Jenő, az előző kormány egészségügyi minisztere már hónapokkal ezelőtt jelezte a kórházszövetségnek, hogy ne reménykedjenek a moratórium meghosszabbításában. A Zala Megyei Kórházban elsősorban az aneszteziológusok, a traumatológusok és a radiológusok utasították vissza a felkínált munkaviszonyt. Az ország több más kórházában is kritikussá válhat a helyzet a színlelt szerződések megszüntetése miatt.

Legrosszabb esetben a felére eshet vissza bevételük azoknak a vállalkozóként (is) dolgozó orvosoknak, akik a színlelt szerződések megszüntetése miatt közalkalmazotti státusba kerülnek. Több kórházban – köztük Zalaegerszegen és Győrben – emiatt nem is akarják elfogadni az orvosok a június végén megszűnt moratórium miatt életbe lépő változtatást, amellyel nem ért egyet a Magyar Kórházszövetség sem. A szervezet elnöke elmondta, az intézmények a mai gazdasági helyzetben nem képesek átvállalni a közalkalmazotti státusból eredő járulékterheket, amelyeket emiatt az eddig vállalkozásban dolgozó orvosoknak kell viselniük, s így 30-50 százalékkal is csökkenhetnek bevételeik. Golub Iván kezdeményezte a kormánynál azoknak az egészségügyi dolgozókra is vonatkozó ellenőrzési irányelveknek pontosítását, amelyek alapján a hatóságok meghatározzák, mi minősül színlelt kontraktusnak. Az elnök hozzátette: ennek ellenére a legtöbb kórház már átalakította a szerződéseket, bár intézményenként eltérő, mennyi orvost érint a színlelt szerződések megszüntetése. Hogy a rendelkezés mennyi orvost érint, a lap kérdésére a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke nem tudta megmondani. Az üggyel holnapi ülésén foglalkozik majd az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint a kórházak nem készültek fel a jogszabályi változásokra, a rendezést már évek óta sürgető érdekképviseletek viszont állítják: a kormányzat lesöpörte szakmai javaslataikat. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóirodáján közölték: a kórházakat érintő jogszabály két és fél éve született, szerintük azok az intézmények kerültek nehéz helyzetbe, amelyek ez idő alatt nem tettek semmit.