Szív- és érbeteg lesz a fejlődő világ | Weborvos

A szív- és érbetegségek kockázati tényezői ijesztő gyorsasággal válnak mind gyakoribbá a fejlődő országokban.

Ezért az ilyen eredetű halálozás főleg azokba az országokba tolódik át. Ausztrál kutatók vizsgálati eredményeit az Amerikai Szívgyógyász Kollégium folyóirata közölte.

Rohina Joshi és munkatársai Sydney egyetemén, a Nemzetközi Egészségügyi Intézetben dolgoznak. Megállapításaik aláhúzzák a jómódú országok felelősségét, hiszen a szegény, kis jövedelmű országoknak nagy segítségre volna szükségük. A kuatók szerint az egész világ egészségügyi biztonságát veszélyezteti, ha a következő évtizedekben a szív- és érrendszeri halálozás zöme a fejlődő világban történik.

Az előrejelzés szerint 2030-ban a gyógyíthatatlan szívbetegek 85 százaléka az alacsony-közepes jövedelmű országokban fejezi be életét. Ugyanakkor az ilyen jellegű, krónikus betegségek megelőzésére, ellátásának megszervezésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) teljes költségvetésének csupán öt százalékát költi. A Világbank és a különböző, egyéb pénzügyi szervek sem érzékelik a veszélyt.

Joshi és munkacsoportja szerint azokat a betegségmegelőzési módszereket, amelyeket az iparilag fejlett országokban kidolgoztak és jó eredménnyel alkalmaznak, úgy kellene módosítani, hogy a szegényebb területeken is használhatóak legyenek.

A fejlődő világban is mind gyakoribb az elhízás - Kínában például a kövérség előfordulása az utolsó két évtizedben négyszeresére nőtt -, a kezeletlen vagy rosszul kezelt magas vérnyomás és a cukorbetegség, de nagy gondot jelent a dohányzás terjedése is.

A helyzet azért riasztó, mert a szív- és érrendszeri betegségek a fejlődő világban aránylag fiatal életkorban jelennek meg. Ezért szükség lenne arra, hogy az Egyesült Államokban vagy Európában jól bevált technikákat, például az ilyen betegségek kockázatának mérésére kidolgozott táblázatokat - mint a Framingham pontszámok - más népességekre, országokra használhatóan módosítsák.