Tavalyi gombák okozták az első mérgezéseket

Tavaly szedett, lefagyasztott gombák okozták a szezon első mérgezéseit.

A gombamérgezések megelőzésének egyik legbiztosabb módja, ha az erdőn-mezőn gyűjtött gombát minden esetben bemutatjuk a gombavizsgáló állomásokon, amelyekből azonban sajnálatosan kevés működik. Házalótól nem szabad gombát vásárolni, piacon pedig csak olyan árustól vegyünk, aki bemutatja a piaci szakellenőr árusítási engedélyét.

A nyers gombát huszonnégy órán belül fel kell használni, addig szellős, hűvös, száraz helyen tároljuk. A gombával készült étel frissen fogyasztandó, másnapra eltenni kockázatos. Mivel a gomba nehezen emészthető étel, a szakemberek azt tanácsolják, hogy a korosabbaknak és a négy-öt évesnél fiatalabb gyerekeknek ne adjunk gombát főételként.

A gombamérgezések leggyakoribb okozója a nagy döggomba, a susulyka, és a világító tölcsérgomba, az esetek legalább fele ezekre vezethető vissza. A mérgezés kimenetelét tekintve azonban legveszélyesebb a gyilkos galóca. A mérgezés tünetei a gombás étel elfogyasztása után nyolc-tíz óra múlva jelentkeznek, ilyenkor a felszívódó méreganyagok már megtámadták a májat és a vesét. Nagyon fontos, hogy minden gombamérgezés-gyanús esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, és keressék fel az orvost azok is, akik együtt fogyasztottak a gombás ételből a beteggel, de rajtuk még nem jelentkeztek a tünetek.

 
Az OÉTI gomba-toxikológusa felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly szeptember óta a Magyarországon található mintegy háromezer-ötszáz gombafaj közül harmincötöt védetté nyilvánítottak, ezeket nem szabad szedni. Ide tartozik például a sötétedő húsú rókagomba, a tarkahúsú érdestinorú, vagy az őzláb-galóca. Az utóbbi hetekben számos helyen tévesen jelent meg, hogy betiltották a sárga rókagomba, a vargánya, vagy az egyéb érdestinorú fajták gyűjtését, árusítását. Ezek változatlanul szedhetők – olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei intézetének közleményében.