TBC és szegénység: terjedőben
Közzétéve: 2010. 04. 28. 15:32 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2010. 04. 28. 15:32 -
• 2 perc olvasás
Tudósok szerint a recesszió miatt megnőhet a tbc-s esetek száma a balti államokban.

A balti államokban, különösen Lettországban megugorhat a tbc-s esetek száma - állítják brit tudósok, akik szerint ennek hátterében a pénzügyi válság okozta recesszió áll. A kutatók korábban a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió utódállamaiban vizsgálták a gazdasági visszaesés és a súlyosan fertőző betegség kapcsolatát, és szoros összefüggést találtak a kettő között. A Journal of Royal Society Interface című kiadványban közölt tanulmányban most azt állítják, hogy megismétlődhet a korábbi forgatókönyv, egyszerűen azért, mert az említett országokban nem jut elég pénz a közegészségügyre. A tuberkulózis a szegénységhez szorosan kapcsolható három fertőzőbetegség egyike. A másik kettő az AIDS és a malária.
Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Nimalan Arinaminpathy vezette kutatócsoport 15 közép- és kelet-európai ország adatait elemezte. A gazdasági mutatók és a gümőkóros megbetegedések száma alapján kidolgozott modelljükkel azt vetítették előre, hogy Litvániában, Észtországban és Lettországban a következő években megszaporodhatnak a tbc-esetek.
Becslésük szerint Lettországban százezer lakosra 200 tuberkulózisos eset jut majd, Litvániában 130, Észtországban pedig 75. (Összehasonlításként: Oroszország viszonylatában százezer lakosra számítva nagyjából 40 esetet jósolnak ugyanarra az időszakra.)
A brit tudós arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányzat nemcsak a szomszédos országokra, hanem a távolabbi régiókra nézve is veszélyes lehet, mert az emberek sokkal többet utaznak, mint régen.
A tuberkulózis 2008-ban 1,8 millió halálos áldozatot követelt, azaz naponta ötezren haltak meg a fertőző betegségben.
Jelenleg több mint kétmilliárd ember fertőzött, de az esetek többségében a betegség lappang, és nem okoz tüneteket.
A tbc antibiotikumokkal hatásosan kezelhető, de ehhez hónapokig naponta kell szedni a gyógyszert. A közegészségügy elszegényedése néhány országban azzal járhat, hogy kevesebb orvosság áll rendelkezésére.
A tudósok arra is rámutattak, hogy a rendszertelenül szedett antibiotikum következtében a gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek alakulnak ki, ami szintén aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért sürgette, hogy az országok állítsanak fel laboratóriumokat az új baktériumokkal szembeni harcra.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek