Titkok és adatok a hazai betegellátásban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A szeptembertől esedékes háziorvosi jelentések kapcsán írta cikkét Kovács Ildikó Lenke háziorvos.

A Magyar Nemzet tájékoztatása szerint az országban 6700 praxisból napi húsz pácienssel és havi húsz munkanappal számolva, havonta 2,680 millió adatot dolgoznak fel. Öt hónap bőven elég lesz az egész ország „háziorvoshoz járási szokásainak" pontos megismeréséhez. Sok pénzbe se kerül, mert az orvosokat kormányrendelettel kötelezni lehetett az ingyen-munkára, csak az adatfeldolgozó bérét kell kifizetni. Vajon miért van szüksége az egészségpénztárnak a páciensek adataira? Mire fogja felhasználni? Milyen megtakarításra, hatékonyságra számít? Mi a biztosíték arra, hogy a személyiségi jogokat nem sértik meg az adatfeldolgozás közben? Mennyi ideig fogják őrizni az adatokat, és hol? Kik férhetnek majd hozzá, ha a magánbiztosítóknak eladják a társadalombiztosítást?

Az egészségpénztár gazdálkodik az állampolgárok által befizetett nagyon sok milliárddal. Ebből fizeti a gyógyszertámogatásokat, a diagnosztikai vizsgálatokat, a kórházak és szakrendelők működését, a táppénzt, a segélyeket és az alapellátás 6700 felnőtt és gyerek háziorvosi praxisát. Ma már a pénzalap 80 százaléka külföldi érdekeltségű gyógyszergyárak, diagnosztikai cégek, vállalkozások zsebébe kerül. A maradék 20 százalékból vegetálnak a betegágyak mellett megmaradt lelkiismeretes emberek. Ez az, ami fölött még rendelkezni lehet – írja a háziorvos szerző.