Több biztosító: hat munkacsoport, hat törvénytervezet

Kökény nehezen tudja elképzelni, hogy egy csaknem 190 tagú képviselőcsoportot átverjenek.

Kökény Mihály (MSZP), az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke is hallott a törvénytervezetről, de szerinte a tárca egyértelmű feladatot kapott: vázolnia kell a jelenlegi biztosítási rendszertől eltérő variánsokat, azok előnyeit, illetve hátrányait. Gondos vizsgálatuk után kell a politikai döntést meghozni. - Fordítva nem megy, hogy előbb elkészítjük a normaszöveget, majd igazolására keresünk szakmai és politikai érveket. Persze önszorgalomból bárki készíthet törvényjavaslatokat - tette hozzá a volt egészségügyi miniszter.

Arra a kérdésre: nem érzi-e, hogy a frakciót átverik és a kérdés valójában már eldőlt, Kökény úgy felelt: nehezen tudja elképzelni, hogy átverjenek egy csaknem 190 tagú képviselőcsoportot. Más, név nélkül nyilatkozó szocialista képviselők is megdöbbentek a kész törvényjavaslat hallatán, emlékeztetve arra, nemrég Gyurcsány Ferenc az egészségbiztosítás jövőjéről tartott konferencián a parlamentben azt mondta: még nincs döntés, két hónap áll rendelkezésre az érvek és ellenérvek ütköztetésére.

Mint arról a lap korábban beszámolt, a múlt héten Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára még azt állította: nem készült ilyen előterjesztés, legfeljebb arról lehet szó, amelyet az SZDSZ még a 2006-os országgyűlési választások előtt készített. Tegnap azonban már nem cáfolta a szaktárca sajtóosztálya a tervezet létezését. Annyit mondtak: hat munkacsoport készít különféle anyagokat, tanulmányokat a biztosítási rendszer átalakításáról. Minden szempontot megvizsgálnak az egy és a több-biztosítós rendszerrel kapcsolatban is. Arra a kérdésre, hogyha még nincs elvi döntés, minek a konkrét jogszabálytervezet, úgy feleltek: minden lehetséges variációra elkészítik.

A lap birtokában lévő törvényjavaslatban az áll: a magánbiztosítók részvénytársaságként működhetnek majd. Felszámolásuk vagy végelszámolásuk esetén a folyamatos ellátás érdekében az ügyfelek egészségügyi ellátására garanciát vállal az állam a zártkörű részvénytársaságként működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár útján, amely kizárólagos állami tulajdonban marad. Ugyanakkor egy másik passzus már úgy fogalmaz: tevékenységük nem irányulhat felelősségük elhárítására, illetve olyan helyzet előidézésére, amelyben társadalmi kockázatközösségi alapú működési garanciák érvényesítésének helye van.

A törvény előírja, hogy az egészségbiztosítók kötelesek szerződést kötni a bejelentkezőkkel, s nem alkalmazhatnak kor, nem, egészségi állapot vagy bármely más szempont szerinti megkülönböztetést. Kivételt csak az jelenthet, ha a biztosítottak létszáma elérte az adott helyen a kétmilliót. Ez ugyanis a maximum, míg az alapításkor a minimális létszám százezer. Meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy az emberek átléphessenek egyik biztosítóból a másikba.

A járulékbevételekből a következőképpen részesülnének: a Magyar Államkincstár a költségvetésben a kötelező egészségbiztosítás terhére nyújtandó ellátások fedezetére szolgáló előirányzatból átadná a magánbiztosítóknak az érintett lakosságra jutó forráshányadot (fejkvótát).

Ezen túl olyan összeget is juttatna számukra a központi büdzsé, amely az eltérő egészségkockázatok kiegyenlítését fedezi. Tehát több pénzt kapna az a cég, amelynek ügyfelei például idősebbek, tehát nagyobb kockázatot jelentenek a kiadások szempontjából. A fejkvóta évenként módosulhat, mértékét a kormány, a pénzügyminiszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter véleménye alapján határozza meg.

Az egészségbiztosító a vele szerződésben állók egyéni számlája terhére működési költséget érvényesíthet, amely nem haladhatja meg az egyéni számla éves forgalmának négy százalékát. Az egészségbiztosító akkor köthet finanszírozási szerződést a különböző szolgáltatókkal, ha azokat nem terheli hatvan napnál régebbi köztartozás.