Törvényjavaslat a munkaidő-szabályozásról

Az egészségügyi tárca benyújtotta a parlamenthez azt a törvénytervezet, amely az egészségügyben dolgozók munkaidejét szabályozza - mondta el Horváth Ágnes tárcavezető pénteken, budapesti sajtótájékoztatón.

A javaslat összefügg a munkaügyi tárgyú törvények tervezett felülvizsgálatával, amelyek alapján az ügyelet teljes munkaidőnek számít, összhangban a közösségi szabályozásokkal és magyar bírói gyakorlattal.

Mint Horváth Ágnes fogalmazott: a szabályozás alternatívát kínál az intézményeknek abban, hogy "ki, hol, milyen" ügyeletet képes és tud biztosítani.

Újságírói kérdés kapcsán a szaktárca vezetője elmondta: a jogszabály szerint a pihenőidőt kötelező kiadni, és kiköti azt is, hogy mennyi lehet legfeljebb az önként vállalt túlmunka. Ez utóbbi kapcsán arra törekednek, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás határozza meg a bért, ha azonban ez nem valósul meg, akkor egy minimumszabályozás lép életbe.

Horváth Ágnes a jogszabály egyik elemét kiemelve elmondta: a törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy egyes orvosok csak ügyeletre szerződjenek egy adott kórházzal.

Az Európai Bíróság több ítéletében is kimondta, hogy az ügyeleti idő teljes munkaidőnek számít és ennek következtében figyelembe kell venni a munkaidő napi, heti és éves korlátjára vonatkozó szabályokat. A magyar munkaidős szabályok egy része ütközik az Európai Bíróság jogértelmezésével, illetve döntéseivel, mert megengedik, hogy az ügyelet általában ne, vagy csak meghatározott részében (a ténylegesen teljesített munka, vagy a szektorspecifikus szabályok által meghatározott mértékben) minősüljön a munkaidőkorlát szempontjából figyelembe veendő munkaidőnek, illetve rendkívüli munkavégzésnek - olvasható a törvénytervezet általános indoklásában.

A szabályozás értelmében az ügyelet teljes időtartama (tehát az ügyelet alatt teljesített munkavégzés mellett magának az ügyeletnek, azaz a rendelkezésre állásnak az időtartama is) munkaidőnek minősül. Többek közt ez teremti meg az összhangot a magyar jog és az európai bírósági ítéletek között.

A törvénytervezet meghatározza az egészségügyi dolgozó számára naptári évenként elrendelhető ügyelet mértékét. Megtartva az önként vállalt többletmunkavégzésre vonatkozó szabályokat, a tervezet megfogalmazza, hogy külön, írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke továbbra sem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. Ha azonban a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a többletmunka mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 24 órát.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a köztestület álláspontját ismertetve pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyeleti idő kérdését nem lehet többletforrás és plusz dolgozói létszám nélkül megoldani.

Az ügyeletben töltött időt a túlmunka szabályai szerint kell fizetni, a jogszabály azonban e teljes munkaidőt az átlagos órabérnél alacsonyabb (70-80-90 százalékos) díjjal akarja honorálni. A készenléti ügyelet kérdésének pedig szakmai döntéseken kellene nyugodnia - mondta.

A szakmai kollégiumok hatásköre lenne tehát megmondani, hogy hol lenne kötelező ügyeletet tartani. S azt is, hogy ha nem kell ügyelet, akkor miért nem kell, ehhez azonban vállalni kell a felelősséget is - és ez a felelősségvállaló ne az orvos legyen - emelte ki Éger István.

A műszakszervezésről a kamarai elnök elmondta: ez a megoldás csak olyan kórházakban lenne kivitelezhető, amelyek 24 órás szolgálatban vannak, vagy baleseti központok. Ha valaki azonban műszakban dolgozik, annak az a veszélye, hogy az adott orvos nagyon hamar "kitöltheti" a heti munkaidőkeretét.