Tovább nyúlik a guar-gumi-ügy

A guar-gumi-mintákról csütörtökre érkeznek eredmények, mivel a laboratóriumi vizsgálat időtartama négy nap.

Már ez sem veszélytelen

Leghamarabb a guar-gumi-mintákról csütörtökre érkeznek eredmények, mivel a laboratóriumi vizsgálat időtartama négy nap. Minden bizonnyal érkezett Magyarországra szennyezett tétel, amely a svájci, majd lengyel importőrön keresztül jutott el, de ezzel készült áru nem jutott el az áruházak polcaira – tájékoztat a Népszabadság. A főállatorvos továbbra is azt javasolja, a helyzet tisztázódásáig a vásárlók, ha lehet, ne fogyasszanak olyan élelmiszert, amelyen feltüntették, hogy E412-es vagy guar-gumi-, guar-liszt-, guar-gyanta-adalékot tartalmaz. A vásárlók a www.oevi.hu honlapon kaphatnak rendszeresen frissített információt.

Azt még nem lehet tudni, hogy Indiában hogyan szennyeződött az élelmiszeradalék alapanyaga dioxinnal, illetve a már betiltott növényvédő szerrel, a pentaklór-fenollal. Kérdéses az is, hogy az egyik külföldi felhasználó miért vizsgáltatta be erre az anyagra is a már beérkezett tételt -, mert ez nem kötelező, így azt sem lehet tudni, mióta van a forgalomban dioxinnal szennyezett adalékanyag.

Az India Glycols Ltd. weblapja szerint a társaság a guar-gumi mellett egy sor vegyi anyagot is gyárt. Hazai élelmiszer-biztonsági források szerint nem elképzelhetetlen, hogy az üzemben a gyártás során került bele a dioxin a termékekbe.

A Népszava kérdésére, miszerint jogos-e a pánik a dioxinnal szennyezett guar-gumi miatt, vagy elég a fokozott óvatosság?, Süth Miklós országos főállatorvos közölte, pánikra semmi okuk a fogyasztóknak. Azt kéri a vásárlóktól, hogy a bevásárlásnál olvassák el a termék összetételét. Lehetőleg ne fogyasszon senki olyan élelmiszert, amely guar-gumi, vagyis E412-es adalékanyagot tartalmaz.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az élelmiszer-biztonsági hatóságok gyorsan és körültekintően jelezték a lakosságnak a guar-gumi egyes szállítmányainak esetleges dioxinszennyezettségét. Most különösen érdemes megőrizni a megvásárolt élelmiszerek nyugtáját, legalább a fogyaszthatóság idejéig, mert csak így lehet reklamáció esetén a kereskedőhöz az árut visszavinni.

Raskó György agrárközgazdász, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik, közölte, az uniós sajtó eddig nem is foglalkozott a témával. Véleménye szerint nincs ok pánikra, de fokozott óvatosságra int. A mostani guar-gumi-ügyet is kicsit fölfújták, a szarvasmarhákat megtámadó szivacsos agylágyuláshoz és a madárinfluenzához hasonlóan.

Tegnap délig több száz cég jelezte, hogy Indiából származó guar-gumiból dolgozott fel élelmiszereket. Czeglédi Beáta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ munkatársa közölte „az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság által elrendelt vizsgálatokban eddig nem találtak olyan élelmiszer-ipari terméket, amelyhez a brüsszeli élelmiszeres takarmánybiztonsági gyorsriasztásban megjelölt dioxin- és pentaklór-fenol-szennyezettségű guargumitételekből származó adalékanyagot használtak volna". A laborvizsgálatok minél gyorsabb elvégzése érdekében a hivatal munkatársait visszahívták a szabadságról, és elrendelték a túlórázást is. Czeglédi elmondta, a guar-gumi magyar élelmiszer-ipari felhasználását szabályozó előírás számos terméknél megtiltja a guar-babból előállított adalékanyag felhasználását, ez nem amiatt született, mert a guargumi élelmiszer-biztonsági szempontból kockázat, hanem ez minőségi előírás a Magyar élelmiszerkönyvből, amelynek célja a Magyarországon előállított élelmiszerek jó minőségének, a hagyományos magyar ízeknek megőrzése. A munkatárs kiemelte, a guar-gumiból előállított adalékanyag nem káros az egészségre, ha megfelelő körülmények között termesztik az alapanyagául szolgáló guar-babot. A brüsszeli riasztás miatt válságstáb működik a hivatalban, az ország egészéről begyűjtik a guar-gumit tartalmazó élelmiszermintákat, és a biztonság kedvéért bevizsgálják azokat.

Bizonyos küszöbérték fölött a dioxin rákos elváltozást okozhat mind az állati, mind az emberi szervezetben. Szentirmay Zoltán onkológus professzor szerint a hepatitis vírusok B és C változatával fertőzött emberek egy részénél alakulhat ki májrák, a másik nagy csoportba a toxikus ártalmak, dioxinmérgezés tartoznak. Ezekben az esetekben a dioxint már nem lehet kimutatni, csak a transzformált sejtek láthatók a kioperált tumorban. A rák eredetétől függetlenül, minden beteg a tumor típusának megfelelő kezelést kapja. A dioxinmérgezés miatt fellépő májrákot nem lehet megelőzni, bár kisebb dózis sokkal kisebb valószínűséggel okoz bajt, és nagyobb mennyiség sem okoz százszázalékos valószínűséggel rákot. A dioxin stabil, nehezen bomló anyag. A kutatók akkor mondanak rákkeltőnek egy anyagot, ha bizonyos mennyiségével a kísérleti állatok mindegyikében előfordul a rákos elfajulás.

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője az egységes uniós szabályozás hiányával magyarázta, hogy az unióban élelmiszerbotrány élelmiszerbotrányt követ. Elvben az unión kívülről érkező élelmiszer-szállítmányt minden esetben meg kell vizsgálni, abban a laboratóriumban, ahol az áru belép az unió területére. Példaként említette a Spanyolországból behozott marokkói paprikát. Dömölki Lívia szerint a laboratóriumok vizsgálati módszereit is egységesíteni kellene, ami csökkentené a költségeket, az élelmiszerek biztonságát pedig növelné. A szakértő azt tartja a legnagyobb problémának Magyarországon, hogy a különböző lebukásoknak nincs következményük.

Horváth Zsolt, az élelmiszerbiztonsági hivatal nyugalmazott főosztályvezetője szerint hiba volt, hogy takarékossági okokra hivatkozva a kormány laboratóriumok sorát zárta be, hiszen egy ország nem alapozhat csak arra, hogy az unió valamelyik határán elfogják a veszélyes árut. „Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat működőképessége határán, elöregedő szakembergárdával, csökkenő létszámmal és folyamatosan megnyirbált költségvetéssel tesz eleget olyan súlyú feladatoknak, mint a madárinfluenza-veszélyre való felkészülés vagy az új védőoltási rendszer bevezetése. A leépítések, laborbezárások és -eladások miatt a korábbi tizenkilenc helyett csupán öt mikrobiológiai-járványügyi labor működik az országban" - írta 2006 márciusában az Ökomagazin szakfolyóirat.