Választás vagy kompromisszum?

A legfőbb vitapont az, hogy milyen szerepet vállaljon az állam az egészségbiztosításban.

Obama legfőbb célja, hogy egy olyan reformot indítson útjára, amely elérhető biztosítást nyújt majd annak a 46 millió amerikainak, a népesség 15 százalékának, amely jelenleg nem rendelkezik ilyennel. A demokraták és a republikánusok közötti legfőbb vitapont az, hogy milyen szerepet vállaljon az állam az egészségbiztosításban. E téren kicsi az esélye a konszenzusnak: míg a liberális demokraták, élükön Obama elnökkel az állami biztosítási rendszer bevezetését tartja üdvözítő megoldásnak, addig a republikánusok többsége ellenzi ezt. Obama olyan kompromisszumot keres, amelyhez meg tudná nyerni a mérsékelt republikánusokat.

Obama ugyan megvárhatja annak a kétpárti egyeztetésnek a végét, amely a szenátus pénzügyi bizottságában zajlik az egészségügyi reformról, de az eddigi tárgyalások nem sok reménnyel kecsegtetnek. A bizottságban olyan javaslat körvonalazódik, amelyben nem szerepel az állami biztosító terve, helyette nonprofit alapú egészségügyi szövetkezetek létrehozását javasolnák, amelyek versenyt támasztanának a magánbiztosítókkal szemben. A bizottság szeptember 15-i határidőt tűzött ki az egyeztetések lezárására.

Obama - ahogy ezt már több demokrata politikus jelezte - arra kényszerülhet, hogy kizárólag a demokrata párti törvényhozók támogatására alapozva fogadtassa el az új törvényt az egészségügyi reformról. S bár a demokraták jelentős többségben vannak mindkét házban, a 100 tagú szenátusban Edward Kennedy szenátor távozásával 59 főre apadt többségük, ami nem elegendő az ellenzéki obstrukció megtöréséhez (ehhez 60 voks kell). Ezenkívül a Demokrata Párt bizonyos mérsékelt politikusai nyitottak a republikánusok bírálatokra, s ez megbonthatja a demokraták sorait.

Obama a kompromisszum érdekében esetleg engedhet reformelképzeléseiből: feladhatja például azt a tervét, hogy az idősek és fogyatékkal élők állami egészségügyi programja, a Medicare keretében kártalanítsák azokat az orvosokat, akik az életük vége felé járó pácienseknek segítenek. Az elnök abban is egyezséget köthet, hogy miből finanszírozzák a 10 év alatt 1 billió dollárosra tervezett költségű reformot, mekkora adóelvonás sújtsa a nagyon gazdagokat (a képviselőházi tervezet 5,4 százalékos adót róna ki a milliomosokra) és megadóztassák-e a legdrágább egészségbiztosítási szerződéseket (ahogy ezt a szenátus bizottsága javasolja).

A liberálisok átfogó, bátor és határozott reformot akarnak, a konzervatívok ezzel szemben azt várják az elnöktől, hogy lemond az elsöprő változtatásokról és fokozatosan, kisebb lépésenként újítja meg az amerikai egészségügy rendszerét.

A demokraták arra számítanak, hogy Obama - aki szerintük úgysem tudja megnyerni a republikánusok rokonszenvét - saját pártjához fordul, demokrata bázisát erősíti, a republikánusok viszont azt várják, hogy a demokrata elnök feléjük nyisson kedd esti kongresszusi beszédében. A briliáns szónoki képességéről híres Obama eddig mindenesetre nem tudta a közvélemény jelentős részét a maga oldalára állítani, sőt, a legfrissebb kutatások szerint az amerikaiak egyre kevésbé bíznak reformterveiben.