Vélemények a koalíciós megállapodásról

Az MSZP és az SZDSZ vasárnap írja alá a koalíciós megállapodás bővítését, amelyben új mellékletet kap a reformok további menetrendje.

Hétfőn a parlamentben Gyurcsány Ferenc és az SZDSZ képviselői elmondták, hogy szerintük megmarad az egységes társadalombiztosítás, minden biztosítottnak jár majd az alapellátás.

Az ellenzék határozottan ellenzi a döntést. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Útközben című könyvéből idézve kijelentette, a kormányfő másfél éve még a piaci alapon szerveződő egészségbiztosítás ellen volt, annak „elviselhetetlen nagy kockázatai miatt", ehhez képest a hét végén a versengő magánbiztosítók bevezetéséről állapodtak meg az SZDSZ-szel.

Semjén Zsolt KDNP képviselő szerint a döntés százmilliárdos üzletet jelent az „SZDSZ üzletembereinek". Gusztos Péter (SZDSZ) úgy véli, a közelmúlt koalíciós vitái hasznosak voltak, a verseny megjelenése csak jót tehet az egészségügynek.

Gyurcsány Ferenc válaszában leszögezte: megmarad az egységes társadalombiztosítás, valamennyi biztosítottnak jár az alapellátás, akikért pedig versengeni fognak a regionális pénztárak.Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti viszontválaszában közölte, Magyarországon az egységes társadalombiztosítás három legfontosabb alapelve fennmarad. A társadalombiztosítás magas szintű alapellátás valamennyi biztosított számára a s jogszabályi normákban meghatározott és garantált módon, egységesen jár, nem üzleti alku vagy profitmegfontolás eredménye. A társadalombiztosítási alapszolgáltatáson nem lehet változtatni., Mindenkinek ugyanaz jár, nincsen szegény- és gazdagcsomag. A társadalombiztosítás másik jellegzetessége, hogy a csomagért mindenki nyilvános, jogszabályban meghatározott módon fizet. Nem dönthet úgy a biztosító, hogy az egyiknek többet, a másiknak kevesebbet juttat. Nemcsak a szolgáltatáscsomag garantált, hanem az azért való fizetés is egységes, sőt a maival megegyező, az is így fog maradni. A harmadik: nem lehet válogatni a biztosítottak között. Mindenkit biztosítani kell, egységes társadalombiztosítás marad fönt.

Csáky András MDF-es képviselő szerint a hét végén megkötött koalíciós kompromisszum veszélybe sodorhatja az egészségügyet, mert a verseny a biztosítók és nem az ellátóintézmények között folyik majd. Csáky szerint a biztosító azzal az intézménnyel köt majd szerződést, amelyik az adott beavatkozást a legolcsóbban vállalja. Az intézmények arra fognak törekedni, hogy a lehető legolcsóbban, és nem arra, hogy a lehető legjobban gyógyítsanak. Ellenpéldaként említette Csáky az alapellátás és gyógyszerforgalmazás területét; itt a szolgáltatók közvetlenül versenyeznek az ellátottakért, ez biztosítja a minőség garanciáját.

Kóka János SZDSZ-elnöke gazdasági miniszter pártja tegnapi frakcióülése után elmondta, a megállapodás garantálja a biztosítottak jó minőségű ellátását. Hozzátette, az egészségügyi tárca már több biztosítóval tárgyalt, amelyek nagy várakozással tekintenek az egészségbizniszbe történő beszállás elé. Kóka szerint a kialakítandó rendszer egyaránt jó lesz a biztosítóknak, az államnak és a betegeknek is.

Nem ismertek még a pontos részletek az egészségügyi biztosítói modellváltással kapcsolatos koalíciós alkuról. A két párt elnöke szóban bejelentette a modell lényegét, de a dokumentumot a belső körhöz tartozó szakpolitikusok sem látták. A részletes dokumentumot a napokban írják alá a Miniszterelnöki Hivatalban. Legkorábban szerdán-csütörtökön készül el a tervezet, amelyet a koalíciós pártok szakpolitikusai elemezhetnek.

Mihályi Péter, az Államreform Bizottság egészségügyi kabinetjének vezetője kijelentette, a modell két sarkalatos pontja megvan, többségi állami tulajdonú szervezetek jönnek létre, és néhány hónappal később a regionalitás megkezdődik. Ez a szocialisták elképzelése volt. Az SZDSZ álláspontja érvényesül azzal, hogy teret kap a verseny, s abban is, hogy a pénztárak országosan gyűjthetnek tagokat. A polgárok várhatóan 2008. január elsejétől választhatnak a piacra lépő öt vagy nyolc egészségbiztosítás-szervező cég között. 2009 januárjában sorsolással döntik el, melyik biztosító melyik régiót kapja. E térség más biztosítót nem választó lakói ehhez a társasághoz kerülnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor szűnik meg, amikor a pénztárak ténylegesen működni kezdenek. Mihályi szerint a járulékokat továbbra is az APEH szedi be.

Rácz Jenőnek, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatójának is vannak kérdései, aki saját térségi biztosítóban (Pannon-modell) gondolkodik. Egyelőre nem tudja megmondani, hogy a Pannon-modell, amelyben egy amerikai cég vállalkozna arra, hogy a területek lévő szolgáltatók között ellátásszervezéssel menedzselje a betegeket, illeszthető-e a koalíciós egyezség alapján létrejövő rendszerhez.

Az egészségügyi reform kapcsán több biztosítói társaság elzárkózik a nyilatkozattól. Raveczky Zsolt, az MKB biztosítótársaságainak vezérigazgatója elmondta, a társaság nem zárkózik el az új lehetőségek elől. A piacon frissen megjelent társaság a legnagyobb, 50 százalékos tulajdonosának, a Versicherungskammern Bayern csoportnak tapasztalatait kívánja kamatoztatni a magyarországi piacon. Egyelőre a kiegészítő termékekben gondolkodtak, piaci részesedésüket lassan, apró lépésekkel tervezték növelni. Raveczky úgy látja, hosszú, de tíz évnél nem hosszabb megtérülési idővel lehet számolni. Pál Zoltán, a Generali-Providencia személybiztosításért felelős igazgatója a garanciákra helyezi a hangsúlyt. A befektetőknek biztosnak kell lenniük abban: annak ellenére, hogy nem kapják meg a többséget, ők irányíthatják, felügyelhetik a majdani cég betegellátási, minőségbiztosítási rendszereit. Ezek működésén múlik ugyanis a befektetésük megtérülése, a szolgáltatás minősége. Pál szerint a biztosítóknak már az induláskor többmilliárdos invesztícióval kell majd számolniuk, az új pénztárak működőképességének megteremtésére, arra, hogy legyen informatikai rendszer, és megfelelő munkatársi gárda. A szakember úgy véli: a befektetésnek ebben a szférában nem azonnal kell megtérülnie, ám 8-10 évnél hosszabb időt erre ő sem tudna elképzelni.

A koalíciós egyeztetés alapján a kormánypártok megállapodtak abban, hogy az újonnan alakuló, regionális biztosítótársaságokba csak kisebbségi tulajdonrészhez, azaz maximum 49 százalékhoz juthatnak magántársaságok. Jogi szakértők szerint a koalíciós pártok nem tájékoztatták még teljes körűen a nyilvánosságot. A törvények, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint ez a kisebbségi tulajdonrész alkalmas arra, hogy a magántársaságot sokkal több jogosítvány illesse meg, mint a többségi tulajdonostársát, az államot. Bármilyen cégformában fog működni tehát a regionális biztosító - akár részvénytársaságként, akár korlátolt felelősségű társaságként -, a kisebbségi, azaz 49 százalékos tulajdonrészhez akár 90 százalékot is elérő profitkivételi jogot vagy 90 százalékos szavazati jogot biztosíthatnak számára a jogszabályok alapján. A magántulajdonos a 49 százalékos részesedése alapján átveheti a regionális biztosító teljes körű irányítását, és övé lehet az osztalék nagy része is.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője szerint az eddigiek alapján úgy látszik, hogy az MSZP elvesztette ezt a csatát, az SZDSZ modellje került nyerési pozícióba. Elmondta: biztos abban, hogy a szocialista frakció jelentős része nem ért egyet a döntéssel, a pártelnök akarata dönt. Sinkó Eszter szerint az új rendszer legnagyobb veszélye, hogy a magáncégek előbb-utóbb szelektálni kezdenek az állampolgárok között, s igyekeznek megszabadulni a nagyobb kockázatot jelentő ügyfelektől, megpróbálják a befizetett járulékért járó szolgáltatási csomagot szűkíteni. Valószínűtlennek tartja, hogy a további részletekről szóló döntésnél az MSZP akarata érvényesüljön. Skultéty László, a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója közölte, a politikai kompromisszumok által összetákolt rendszer, számos elemében átgondolatlannak tűnik. Véleménye szerint az elképzelt rendszer számos bizonytalanságot és ellentmondást rejt magában.

Miközben az MSZP szeretné megtartani a menedzsmenti jogokat az államnál, addig az üzleti biztosítók piacra lépésének feltétele éppen a kellő befolyás megszerzése. Ha egy üzleti vállalkozás kockáztat, akkor szeretne magának beleszólást a fontos kérdésekbe. Ha ezt megkapja, akkor viszont csak látszólagos marad a pénztárakban a többségi állami tulajdonrész. Az új rendszer legnagyobb veszélyének a járulékfizetés ellenében járó szolgáltatási csomag szűkülését tartja a szakember.

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége megütközéssel fogadta a döntést, mert a gyógyítás jövőjét alapvetően érintő kérdésben olyan megoldás született, amely veszélyezteti a betegellátást, a gyógyítók létét és egzisztenciáját, s végképp tönkreteszi az egységes egészségbiztosítás reményét, lerombolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. A Magyar Kórházszövetség fenntartja korábbi álláspontját, miszerint Magyarországon meg kell tartani az egybiztosítós rendszert, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat valódi biztosítóvá kell alakítani. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete tiltakozik az egységes társadalombiztosítás, a társadalmi szolidaritás felszámolásának terve ellen.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tegnap sajtótájékoztatóján elmondta, sem az MSZP, sem az SZDSZ választási kampányában nem volt szó az egészségügyi biztosítási rendszer profitorientált szempontú átalakításáról. Az ellenzéki párt szerint az átalakításra nincs meg a társadalmi felhatalmazás. Mint mondta, ez a döntés csak a miniszterelnöknek és az SZDSZ-nek lesz jó, az embereknek nem, mivel sokmillió embert kirekesztenek az ingyenes egészségügyi rendszerből. Varga véleménye szerint a koalíciós megállapodás nyomán a nyereségorientált magánbiztosítók léphetnek be a biztosítási piacra, így „mindannyiunk befizetése" az ő profitjukká fog átalakulni. Ennek nyomán pedig a gazdagok kiváltsága a megfelelő egészségügyi ellátás, megszűnik az esélyegyenlőség az egészségügyben. Szerinte a szegények, az idősek, a betegek kiesnek a rendszerből. A változtatás magasabb járulékfizetéssel jár majd. Újabb kórházak mehetnek csődbe, megszűnhet a szabad orvosválasztás és hosszabbodnak a kórházi várólisták is. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke újságíróknak elmondta: a Fidesz arra szavaz, hogy maradjon a hálapénz.