Visszapereli az elcsalt táppénzt az OEP | Weborvos

A munkáltatás körében elkövetett járulékcsalás 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) törölte az egyik munkerő-kölcsoző cég alkalmazásában álló két dolgozó biztosítási jogviszonyát. Megállapította, hogy szerződéseiket nem munkavégzés céljából kötötték. Az OEP visszaköveteli a jogszerűtlenül felvett táppénzt és terhességi gyermekágyi segélyt.
Az említett cég gyakorlatilag két olyan munkavállalóval szerződött, akikről kezdetttől fogva tudta, már az első munkanapjukon nem lesznek képesek dolgozni – legalábbis a hvg.hu birtokába jutott idén márciusi OEP-határozat erről tanúskodik. Tehát neki nem kerültek pénzbe, miközben az egészségbiztosításnak igen. A dolgozók állapotukról még munkaszerződésük megkötése előtt hivatalosan (orvosi igazolások bemutatásával) tájékoztatatták új cégüket. A hvg.hu úgy tudja mindketten veszélyeztetett terhesek voltak. A keresőképtelen nők munkaszerződése azért minősült szabálysértésnek, mert az OEP szerint a munkaszerződéseket a foglalkoztató nem tényleges munkavégzés céljából kötötte, hanem azért, hogy "munkavállalói" a társadalombiztosítási ellátáshoz juthassanak.

A hatóság szemében ezek tartalom nélküli munkaszerződések, tehát semmisek. És mivel az alkalmazottak csak érvényes munkaviszony alapján lehettek volna biztosítottak, jogalap nélkül fizették ki nekik az összesen több mint félmillió forintnyi táppénzt és terhességi gyermekágyi segélyt, amit most az OEP visszakövetel a cégtől. .

A hvg.hu úgy tudja, elsősorban a munkáltató vonható ilyen esetekben felelősségre, de ha a jelenlegihez hasonlóan mindkét félnek felróható az ellátás igénylése, akkor az kármegosztással rendezheti egymás között a munkavállaló és a munkáltató.

Konyhanyelven tehát táppénzcsalás történt, ami a Büntető Törvénykönyv szerint munkáltatás körében elkövetett járulékcsalás miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Az elsőfokú határozat ellen a cég fellebbezett, mondván az OEP tévesen értelmezte a Munka Törvénykönyvét. Ez ugyanis szerintük nem írja elő, hogy a munkaviszony kezdetének egybe kell esnie a munkába állás napjával, így tényleges munkavégzés nélkül is érvényesnek tekinthető a szerződés és a biztosítási jogviszony is. A munkaszerződésnek három kötelező tartalmi eleme van: a munkakörben, a személyi alapbérben, illetve a munkavégzés helyében történő megállapodás. Mivel a cég szerint a hatóság által vizsgált munkaszerződésben a felek a jogszabály által előírt valamennyi tartalmi elemben megállapodtak, a munkaszerződések érvényesek.

Az OEP továbbra sem így látja, és helybenhagyta az elsőfokú határozatát. Azzal érvelt, hogy önmagában a munkaszerződés megkötése nem alapozza meg a biztosítási jogviszony létrejöttét.