Vizitdíj, kórházi napidíj: ma népszavazás

Megkezdődött a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírt népszavazás.

Reggel hat és este hét óra között az ország közel 11 ezer választókerületében, valamint 91 külképviseleten több mint 8 millió választó adhatja le szavazatát. Népszavazáskor az egész ország egy választókerületnek számít. Nem hivatalos eredmény 21 óra körül várható.

A szombaton megkezdődött kampánycsend a szavazókörök bezárásáig, vasárnap este hét óráig tart.

Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen az ottani idő szerint már szombaton reggel megkezdődött a szavazás.

A választók a szavazatszámláló bizottságoktól kérdésenként eltérő, lila, zöld és fehér szavazólapot kapnak. A kérdések melletti körbe rajzolt "iksszel" vagy kereszttel fejezhetik ki véleményüket az adott kérdésben a választópolgárok.

A bizottságok munkájában a népszavazást kezdeményezők megbízottjai is részt vesznek. A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) valamint a hajléktalanok voksolnak; azokban heten ellenőrzik a szavazás törvényességét.

Szavazni csak személyesen lehet. A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben, ám az értesítő bemutatása nem szükséges. A választó a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyi igazolvánnyal vagy az új, kártya formátumú igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal szavazhat. A kártya formátumú személyi igazolványt helyettesítheti a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély is.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a három, más-más színű szavazólapot és egy borítékot. A szavazólapokat a választópolgár jelenlétében kell lebélyegezni. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

A szavazásához mindenütt használhatnak szavazófülkét a választók. A választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a borítékot a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába dobja.
A mozgásukban korlátozottak kérésére házhoz viszik az urnát. Mozgóurnát a lakóhely szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni.

A szavazatszámláló bizottság a nap folyamán már nem vehet fel a névjegyzékbe választópolgárt.

A kampánycsend a szavazókörök bezárásáig, este hét óráig tart. A törvény értelmében a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása. A kampánycsend megsértésének számít egyebek mellett a választópolgárok számára ingyenesen juttatott szolgáltatás, a szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok osztogatása, plakát elhelyezése.

Az esetleges helyi szintű kampánycsendsértéseket a területi választási bizottságoknak kell jelezni, míg az országos szintűeket (ha például egy országos médium sért jogszabályt), az Országos Választási Bizottságnak.

A szavazatszámláló bizottságok döntéseiket határozat formájában hozzák; csak "igennel" vagy "nemmel" szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.

A külképviseleti névjegyzékbe korábban mintegy 3.275-en kérték felvételüket. Az időeltolódás miatt legkorábban az amerikai kontinensen nyitottak a szavazóhelyiségek; így például Washingtonban, Brazíliavárosban, Torontóban vagy Havannában az ottani idő szerint már szombat reggel hat órától leadhatták voksaikat a magyar választók. A legtöbben várhatóan Londonban, Brüsszelben és Rómában adják le szavazatukat a külképviseleti névjegyzék adatai szerint.

A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy a több mint 8 millió választó közül valamennyivel több mint kétmillióan "igennel" vagy "nemmel" kell hogy voksoljanak kérdésenként. Ha igenből és nemből is ennél több lesz, akkor a szavazattöbbség dönt.

Az előzetes eredmény este kilenc óra körül, a hivatalos eredmény péntekre várható, mert a külképviseletekről urnákban érkező szavazatok csütörtökig érkeznek meg az Országos Választási Bizottsághoz Budapestre, ahol azokat a testület tagjai számolják meg.

Mit jelent az ügydöntő népszavazás?

Magyarországon ügydöntő népszavazást tartanak a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében.

A népszavazást Sólyom László köztársasági elnök 2008. január 23-án írta ki.

Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.

Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

A népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a népszavazást, amely lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító. Az utóbbi eredménye nem köti jogilag az Országgyűlést.

Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazás a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról.

Az Alkotmánybíróság 1999-ben kimondta, hogy nem lehet ügydöntő népszavazást tartani a közvetlen államfőválasztásról. A testület határozata szerint az alkotmány módosítása érdekében a választópolgárok nem kezdeményezhetnek népszavazást.
A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését azt követően lehet elkezdeni, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben.

A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt a jogorvoslatról.

Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni, és országos népszavazást kell tartani, ha legalább 200 ezer választópolgár ezt kezdeményezi.

Az összegyűjtött íveket be kell nyújtani az OVB-hez, amely megbízza az Országos Választási Irodát, hogy 45 napon belül ellenőrizze az aláírások hitelességét és tájékoztassa az eredményről.

Ha az OVB az aláírások hitelesítése után érvényesnek minősíti a kezdeményezést, az Országgyűlésnek határozatban kell döntenie a referendum elrendeléséről, amelynek időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, legkésőbb a szavazás napja előtt 35 nappal.

A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.

Nem lehet referendumot tartani az országgyűlési képviselők, illetve önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.

Az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.