Zsigeri barátok és ellenségek | Weborvos

Feltérképezték a humán bélbaktériumok génállományát, új diagnosztikák és terápiák várhatók.

A Nature c. magazinban publikálták egy nagy jelentőségű kutatás eredményét, amelyet az Európai Unió Hetedik Keretprogramja (FP7) Egészségügyi Témája finanszírozott: a projektben részt vevő kutatók dekódolták az ember beleiben élő baktérium-kolóniák tagjainak DNS-ét. Az új információk nyomán új perspektívából vizsgálható e mikrobák egészségügyi hatása, emellett új diagnosztikák, új terápiák alapját jelenthetik.

A közlemény a METAHIT (metagenomics of the human intestinal tract, az emberi emésztőszervek metagenomikája) projekt első nagyobb publikációja, amelyet az FP7 11,4 millió euróval finanszírozott.
Testünk mintegy százezer milliárd (100 trillió) mikroszkopikus lénynek ad otthont, melyek többsége beleinkben él, ahol létfontosságú funkciókat látnak el: toxinokat bontanak le, vitaminokat és aminosavakat állítanak elő, és erősítik immunrendszerünket.

Ahhoz képest, hogy milyen fontosak egészségünkhöz, a beleinkben élő „szimpatikus" baktériumok e közösségéről igen keveset tudunk.. A METAHIT vizsgálat során a kutatók 124 európai (spanyol és dán, normál súlyú, túlsúlyos és elhízott) felnőtt székletéből származó mikrobaDNS-mintát elemeztek. Egyesek közülük gyulladásos vastagbél-betegségekben szenvedtek.

A tudós-team 576,7 milliárd bázisnyi genetikai anyag bázis-sorendjét határozták meg – többet, mint bárki eddig hasonló vizsgálatok során. A szóban forgó a mikroba-génkészlet 3,3 millió gént tartalmaz, 150-szer többet, mint az emberi genom.

Kiderült, hogy a mintákban található mikrobafajok 99 százaléka baktérium; 1150 ilyen fajt azonosítottak, számos közülük eddig ismeretlen fajhoz tartozik. Egy-egy mintaadó szervezetében legalább 160 faj élt; a kutatókat meglepte, hogy a mintákban talált mikroba-kolóniák meglehetősen hasonlatosak voltak egymáshoz.

Jeroen Raes, a brüsszeli Szabad Egyetem oktatója a World Pharma News-nak nyilatkozva kifejtette: az emberi bélflórának két eleme van, egy „alap" csoport, amely mindenkiben megtalálható, s egy másik, amelynek összetétele egyénről-egyénre változik. „Ez a változó rész az, amelytől azt reméljük, hogy segítségével megmagyarázhatjuk, hogy egyes emberek miért kapnak bélbetegségeket, illetve hogy mások miért hajlamosak az elhízásra" – fejtette ki.

„Az már tudjuk, hogy van összefüggés a szabálytalan bélflóra és bizonyos bélbetegségek, például a Crohn betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás közt. Reméljük, e kutatás nyomán jobban megértjük a bélbajokat, és új gyógymódokat dolgozhatunk ki."
A valamennyi mintában közös gén-alapcsoporthoz tartoznak azok a gének is, amelyekre baktériumainknak szükségük van, hogy lebonthassák a komplex cukrokat, vitaminokat és aminosavakat szintetizáljanak, és életben maradjanak az emberi bél alacsony pH-jú, oxigénszegény belsejének barátságtalan viszonyai közt.

Ami a jövőt illeti, a kutatók szeretnék megállapítani, vajon ezek az esszenciális gének különböző egyének azonos fajú baktériumaiban egyaránt megtalálhatók-e. Tervezik, hogy részletesen összehasonlítják a mintaadók baktériumainak génjeit is.

„Ha tudjuk, hogy milyen génkombináció szükségesek a mikrobák olyan egyensúlyához, amely lehetővé teszi, hogy a lehető legjobban működjenek bennünk, megtehetjük, hogy az egészségi állapot ellenőrzésére székletmintákat – azaz egy nem-invazív diagnosztikát – használjunk" – állapította meg Peter Bork, a Németországban működő Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) munkatársa. „Egy napon talán majd egyszerűen az által is kezelni tudunk majd bizonyos egészségi problémákat, hogy a megfelelő baktériumokat tartalmazó joghurtot fogyasztjuk.

„Az általunk létrehozott átfogó génkatalógus azon kívül, hogy globális betekintést nyúlt az emberi belek mikroszkopikus élővilágába, mikrobagének illetve humán fenotípusok együtteseinek (embereknek és embercsoportoknak és baktérium-készletüknek) további vizsgálatát – még nagyobb perspektívában: az emberi életmódok, a környezeti hatások, az étrend figyelembevételét – teszi lehetővé, méghozzá a bölcsőtől a koporsóig." – olvasható a Nature-publikációban.

A METAHIT-projekt célja, hogy feltérképezze a beleinkben élő véglények génjeit és funkcióit, és kiderítse, milyen befolyást gyakorolnak az ember egészségére. A négyéves projekt 2008-ban kezdődött, és 14 kínai, dán, francia, német, olasz és holland, spanyol és brit közreműködő tevékenységét koordinálja.

További információk itt:
Nature: http://www.nature.com/nature
METAHIT: http://www.metahit.eu
EMBL: http://www.embl.org
VIB: http://vib.be/VIB/EN