Két éve érkezett meg a járvány – így változott meg az életünk

Magyarországon március 4-én azonosították az első regisztrált esetet, az első halálos áldozatot pedig március 15-én szedte itthon a vírus.

Pénteken volt két éve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította az akkoriban rendkívül gyorsan terjedő koronavírus-járványt. Ennek kapcsán összegezte az elmúlt két évünket a MarketWatch részletes összefoglalója a járvány hozta változásokról. A cikkből a vg.hu szemezgetett.

Bár ahogy az a COVID-19 névből is látszik, a koronavírus járvány 2019-ben ütötte fel a fejét, Európa nagy része 2020 elején találkozott vele. Magyarországon március 4-én azonosították az első regisztrált esetet, az első halálos áldozatot pedig március 15-én szedte itthon a vírus.

Az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését március 11-én jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely, és innentől datálhatók az első járványügyi korlátozások is. Szintén 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a WHO a koronavírust, és a pandémia azóta a feje tetejére állította a világunkat.

A fertőző betegségekkel foglalkozó orvosok, epidemiológusok és immunológusok igazi médiasztárok lettek. Az Egyesült Államokban Michael Osterholm és Anthony Fauci ismertsége minden korábbinál magasabb lett. Magyarországon is a nagy többség az elmúlt két évben ismerte meg Rusvai Miklós, Szlávik János vagy Kemenesi Gábor nevét, de például Merkely Béla népszerűségén is lendített, hogy hónapokon át az egészségügy tematizálta a híreket.

Új szavak is bekerültek a köztudatba, a korábban kevésbé ismert pandémia kifejezés mindennapos lett, de járványgörbéről, fertőzőképességről, átoltottságról vagy nyájimmunitásról sem esett sok szó korábban egy családi ebédnél vagy egy baráti sörözés alkalmával. A Pfizer, a Moderna, és az AstraZeneca évek óta működő cégek, de valószínűleg eddig csak egy szűk réteg ismerte őket, a Szputnyik név hallatán pedig a nagy többség az orosz űrprogramra asszociált.

Az újonnan megszerzett tudásnak azonban vannak árnyoldalai is. Önjelölt szakértők, kevésbé felkészült szakemberek és félretájékoztató oldalak egyaránt elkezdhetik használni ezeket a tudományos kifejezéseket, hogy ezzel mondandójuk tudományosabbnak, hitelesebbnek tűnjön.

Továbbiak a teljes cikkben