2020-tól nagy lehet az orvoshiány

Uniós megoldást kell találni: miként járuljanak hozzá a képzéshez az orvosokat alkalmazó országok.

Többször nekifutott az egészségügyi kormányzat a hazai szakorvos- (rezidens) képzés megújításának. Először Gógl Árpád, az Orbán-kormány szakminisztere vágott bele, ám azóta sem sikerült egyetlen kormánynak sem az orvostanhallgatók támogatását megnyerő javaslattal előrukkolni - olvasható a Népszabadság mai számában.

Még csak nem is körvonalazódik, miként lehetne egyensúlyt teremteni a rezidensszövetség elvárásai és a betegeket nyomasztó orvoshiány közt.

Székely Tamás egészségügyi miniszter is elkészítette az erről szóló jogszabályt. Ám a rendelet ellen a Magyar Rezidens Szövetség - amely végig aktív formálója volt a javaslatnak -engedetlenségi mozgalmat hirdetett, s egyben azt követeli a szakminisztertől, hogy vonja vissza azt.

Tegnap estig a hazai orvosi egyetemeken az idén végző mintegy 700 hallgató több mint fele írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint ha a jogszabály változatlanul marad, szabad akaratukból lemondanak arról a lehetőségről, hogy 2010-ben belépjenek a rendszerbe, vagyis elkezdjék szakorvosi tanulmányaikat. Értelmezésük szerint ugyanis a jogszabály kilenc évre röghöz köti, határokon belüli munkavállalásra kényszeríti a fiatal orvosokat. Márpedig a tapasztalatok szerint a határokon túl a hazai bérek sokszorosát kereshetik.

A tavaly nyáron elfogadott új rezidensrendelet alapján 2010-től a végzős hallgatókkal a kórházak kötnek munka- és tanulmányi szerződést. Az első két év törzsképzés, azaz a jelölt más-más osztályokon, esetleg kórházakban végzi a munkáját, a szakképzés hátralévő ideje legtöbbször három év, ez viszont már a munkáltatójánál zajlik. Ha a munkát kínáló kórháznak nincs akkreditációja a képzés teljes gyakorlati körére, a rezidens más intézményben szerezhet gyakorlatot, ez idő alatti helyettesítését pedig az állam támogatja.

A hiányszakmákat választóknak (például ortopédia-traumatológia, altatóorvos, gyerekorvos) az állam a képzés ideje alatt - többletként - félhavi diplomás minimálbért fizet. (A diplomás minimálbér egyébként az idén havi bruttó 64 750 forint.)

A szakorvosképzésről szóló tanulmányi szerződésben a jelölteknek egyebek mellett vállalniuk kell, hogy további négy évig hazai közkórházakban gyógyítanak. Ha bármelyikük másként döntene, úgy a szakorvosképzés állami költségeit vissza kell fizetnie. Ez az összeg évi 1,7 millió forint és 3,8 millió forint között lehet. A teljes képzés ideje alatt az állami támogatás 6,8-tól 15,2 millióig terjedhet.

Az egészségügyi tárca álláspontja szerint a visszatérítésre nem ok, ha a végzett szakorvos nem a képzőhelyén, hanem más hazai kórházban vállal munkát. Ugyanakkor a hiányszakmára jelentkezőknek, ha mégsem azon a területen vállalnának munkát, a többlettámogatást, vagyis a havi bruttó 64 750 forintot vissza kell fizetniük.

Székely Tamás miniszter szerint az ingyenesen biztosított állami diplomát és szakképzést a társadalom fizeti, azért, hogy ha a szükség úgy hozza, legyen orvos, aki gyógyít. Csak a diplomáig 14-15 millió forintot költenek az adófizetők pénzéből egy-egy orvos képzésére, erre jön még a szakosodás költsége, amely szintén belekerülhet ugyanennyibe.

A szakminiszter érvelését Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha a képzés csupán elméleti lenne és nem gyakorlati betegellátás. A rezidensek viszont munkaidejük nagy részében gyógyítanak, tehát a szakképzésre fordított állami támogatást ledolgozzák a szakorvossá válás ideje alatt - hangsúlyozta egyebek mellett a rezidensszövetség elnöke.

Ebben egyetért a rezidensszövetség elnökével Dobi Deján is. A hatodéves szegedi orvostanhallgató viszont biztosan nem lesz a tiltakozó aláírók között. Nem mintha a miniszterrel értene egyet, pusztán a szakképzés rendszerszerű megoldását hiányolja. Dobi Deján szerint a rezidensképzés problémáit nem lehet a rendszerből kiragadva, csak önmagában megoldani, de az is távol tartja a témában lázadó szövetség akciójától, hogy számára nem világosak az érdekvédők céljai sem. Nem tudni ugyanis pontosan, mit is akarnak: vonja vissza a kormány a rendeletet és maradjon az eddigi rendszer, vagy alakuljon át és kapjon fix állást a szakorvosjelölt a kórházakban? Vagy csak a négyéves kötelező hazai munkavállást kellene eltörölni?

Ha csak ez utóbbival van baj, az sem igazán lehet probléma, hiszen a külföldi munkavállalást közvetítő cégek könnyedén kifizetik a szakképzett orvos megváltásáért az összeget. „Ezt a csatát, amúgy sem most, a már cselekvésképtelen kormánnyal kellene megvívni" - mondja Dobi Deján.

A Fidesz egykori szakminisztere, Gógl Árpád szerint mindazonáltal nem halogatható tovább annak tudomásul vétele, hogy a képzett orvost meg kell becsülni. A képzés költségeinek visszafizetettése a volt tárcavezető szerint sem megoldás. A szabad munkaerővándorlás az Európai Unióban amúgy is erős jog. Ha viszont az orvosok hiánya európai probléma, akkor uniós megoldást kell találni, vagyis: a közösség országainak fórumain kell beszélni arról, hogy a képzett orvosokat alkalmazó országok miként járulnak hozzá a képzéshez.

A felsőoktatási intézmények saját bevételeik növelése érdekében mind több külföldi diák képzését vállalják. Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának az orvosi munkaerő-gazdálkodásáról készített tanulmányából az is kiderül, hogy a hazai orvosi egyetemeken 2000 és 2009 között kiadott 61 86 diplomából 1853-at külföldi hallgató kapott. A szakember becslése szerint mindazonáltal 2020-tól várható valódi orvoshiány a hazai egészségügyi rendszerben, mert a mostani derékhad, a 45 és 50 év közöttiek addigra biztosan nyugdíjba mennek, utánuk pedig már jóval kisebb létszámú évfolyamok végeztek a hazai egyetemeken. Mutatók, jelzések már most is vannak arról, hogy bizonyos országrészekben túl kevés, illetve túl sok az orvos, pontos adatokat azonban senki nem tud sorolni.

Az orvosi munkaerő-piaci helyzetről emberemlékezet óta nem készült országos felmérés. Balázs Péter vizsgálata ugyanakkor egyértelműen jelzi: a belső orvosvándorlást a jövedelmi viszonyok alapvetően befolyásolják. Ugyanebből a kutatásból olvasható ki az is, hogy a hazai ellátórendszerben a be- és kilépő orvosok száma ma még kiegyenlítődik. A vizsgálat adatai szerint 1970 és 2008 között 3364 orvosi diplomát honosítottak Magyarországon, 2009-ben az érintettek kétharmada még nálunk gyógyított. Az elmúlt 38 évben a hazai orvosi egyetemeken 34 224 orvos végzett, közülük körülbelül másfél ezren meghaltak vagy külföldre távoztak, több mint ötezer orvosról nem tudni, hol van, mivel foglalkozik.