235 milliárd várólistán

A csődök megelőzésére idén, s a jövőben is évi 235 milliárd forintos pluszforrást igényel a jelenlegi struktúra.

Ez az egészségügy ebből a pénzből nem tartható fönn. Az unos-untalan ismételt, és a nyomaték kedvéért hol zöld-szalagos tüntetéssel, hol csőddel, hol kórházbezárási nyilatkozattal, hol befektetői botránnyal tarkított egészségügyi tézist bármely kormány álmából felébresztve is tudná. Egy korábbi, reformlépesekkel igyekvő kabinet azonban beleesett az első útjába került gödörbe, amit ugyan nem maga ásott, de ha már benne volt, tovább mélyítette. Az egészségügyi dolgozók bizakodók, szerintük az új kormány meglátásai élesek, de ezzel együtt sem kerülheti el a dilemmát: vagy több pénz, vagy kevesebb szolgátatás, kórház.

Varga Ferenc siófoki főigazgató, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke úgy fogalmazott: első teendő a megfelelő finanszírozás. De megoldásra vár az orvos-szakdolgozói létszám, és égető a szerkezetátalakítás is, a jelenlegi struktúra a meglévő forrásokból ugyanis nem képes az előírt szolgáltatási csomagot és minőséget nyújtani.

- Érdemes megfordítani a dolgot: meg kell határozni az ország ellátási, szolgáltatási igényét, az ehhez szükséges kapacitást, s ehhez kell rendelni a forrásokat - mondta Varga Ferenc. A kórházszövetség állásfoglalása szerint a csődök megelőzésére idén, s a jövőben is évi 235 milliárd forintos pluszforrást igényel a jelenlegi struktúra. Minderre az előző évek forráskivonása miatt van szükség: a betegellátásból 250, az egészségkasszából 400 milliárd elvonást szenvedett el az ágazat. GDP-arányosan l százalékkal, mintegy 300 milliárd forinttal kevesebb jut egészségügyre hazánkban annál, mint amennyi szomszédainknál. Az új kormányzati ciklus az arány javítását tűzte ki célul.

Halaszthatatlan feladat - aminek elodázása a szövetség szerint öngyilkos taktika - az orvosi és szakdolgozói létszámhiánypótlása. Az utóbbi négy évben 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai ellátásból. Antal László, a Magyar Orvosi Kamara somogyi háziorvosi szekcióelnöke szerint az alapellátás hasonló kínoktól szenved. A kaposfői háziorvos egyik fiatal kollégája nemrég Írországba ment szerencsét próbálni, egyelőre időszakosan. - Amíg azt látja egy fiatal orvos, hogy a praxisokat már csak az ügyeletek, a gyógyszervizsgálatok, a tanulmányírások bevételéből lehet fenntartani, akkor nyilván esze ágában sem lesz vállalni ezt a tortúrát.

Az elöregedő orvos-szakma által fenntartott, eladhatatlan körzetekkel terhelt ágazat egyik rákfenéje a bürokrácia. Fojtogatja a szakmát a háziorvosokat vegzáló, eltúlzott ellenőrzési rendszer is. A finanszírozás elégtelensége persze szintén gond, a csökkenő praxispénzek, az amortizációs és épületvásárlási támogatás leépítése sem kedvezett. Külföldi példára „kasszaorvosi szövetség" alapítását is jónak tartaná, amely tárgyalni tudna az egészségbiztosítási pénztárral, és felülvizsgálná az erőltetett szerződéseket.

A változások nem mennek egyik napról a másikra, mondta a Magyar Kórházszövetség exelnöke. De az elvárható, hogy a kiszámíthatóság jegyében a kormány és a szakma belátható időn belül elfogadjon egy menetrendet a szükséges lépésekről. A szakmai szervezetekkel szemben ugyanis nem lehet sikert elérni, fogalmazott Varga Ferenc. Antal László szerint is kell pár hónap kivárás, mert - mint mondta -minden józan ember tudja, hogy máról-holnapra nem lehet újjászervezni az egészségügyet.

A szakdolgozók utánpótlásának sürgető helyzetét említette első helyen az egészségügy kritikus területei között Andrásofszky Zsolt. A megyei orvosi kamara elnöke elmondta: a közelmúltban a területi elnökök találkozóján értékelték a kormányprogram aktuális fejezetének kivonatát. Úgy találták, a tervezet mindenre kiterjed, de a lényeg szerintük a még nem ismert részletekben rejlik majd. A megyei elnök szerint a szakképzés mellett fontos a dolgozók anyagi megbecsülése is, bár aki megmaradt az egészségügyben, annak a pénznél fontosabb a hivatás.

Andrásofszky Zsolt szerint az ágazat számára meg kell teremteni a megfelelő munkakörülményeket. Ha az adminisztratív terheket leveszik a dolgozók válláról, és kialakulnak a korszerű gyógyítás-megelőzés feltételei, akkor a bizalomvesztett betegek is egyre inkább azt a kultúrált ellátást kapják, amit elvárnak. A somogyi kamara elnöke ugyanakkor hozzátette: dönteni kell az egészségügyi ellátás minimumairól, mert mindig, mindenhol és mindenki nem részesülhet a fejfájás gyógyításától a tüdőtranszplantációig minden ellátásból. Ez minden ország ellátásszervezésére igaz, szögezte le végül.