A 21. század népbetegsége | Weborvos

Európában a lakosság emelkedő átlagéletkora miatt a demencia egyre nagyobb problémává válik.

Németországban az előrejelzések szerint a mostani 55 évesek közül minden negyedikre elbutulás vár hátralévő életében – tájékoztat a Világgazdaság. Az Alzheimer-kór arról az orvosról kapta a nevét, aki 1907-ben először írta le jellegzetes tüneteit. Ez az egyik leggyakoribb demenciatípus. Önmagában vagy más agyi betegséggel szövődve Magyarországon is ez a szellemi leépülés leggyakoribb oka. Magyarországon a hatvan év feletti lakosság 12-15 százalékánál, 250-300 ezer embernél fordul elő a demencia valamilyen formája.

Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezetének problémája, hanem társadalmi gond, az érintett családok lélekszáma meghaladja az egymilliót. Világszerte 24 millióra becsülik az ebben a betegségben szenvedőknek a számát, de arányuk az átlagéletkor növekedésével emelkedik. Több kutató szerint a depresszió, a lehangoltság, a súlyosabb mentális problémák összefüggésbe hozhatók az olyan betegségekkel, mint a szívbaj és az elbutulás. A kór hatásai között szerepel, hogy amennyiben a beteg családja gondos és alapos ápolást akar biztosítani, akkor komoly anyagi áldozatokra kényszerül, a házi ápolás és a gyógyszerek havonta 140-180 ezer forintba is kerülhetnek - a rezsin kívül.

Jesse Stewart pittsburghi kutató összefüggést fedezett fel a depresszió kialakulása és az ütőerek rugalmasságának a csökkenése között. Három éven át 324 férfit és nőt figyelt meg, ők átlagosan hatvanévesek voltak. A megfigyelt alanyok közül a lehangoltabbak erei jobban beszűkültek, mint azoké, akik kevésbé voltak depressziósak. Stewart konklúziója szerint a szívroham és a stroke előjele a megkeményedett artériafal, ez egyben a depressziós emberek hibásan működő idegrendszerének a következménye is lehet. A depresszió felboríthatja a szervezetben a mirigyek működését, ennek következtében ezek olyan vegyi anyagokat, hormonokat is kibocsáthatnak, amelyek az energiaszintet és a növekedést szabályozzák; emellett pedig megváltoztatják a véralvadásért felelős sejtek feladatát is. A megkeményedett érfalakra az immunrendszer túlzottan reagál, ami gyulladást vált ki, ez pedig a kedélyállapotra ható hormonokat szabadít fel.

Az agy szintén megszenvedi a beszűkült erek következményeként jelentkező, megváltozott véráramlást, amely tovább erősíti a depressziót, fizikai gyengélkedést is eredményezve. Az Alzheimer-kór az agyban az idegsejtjek fokozatos lebomlását okozza. Emiatt az agy nem képes megfelelően dolgozni, az intellektuális képességek, a memória, a felfogás és a beszéd romlanak. A napi tevékenységek elvégzése nagyon megnehezül, a hangulat hullámzik, a beteg lehet dühös, közömbös, vagy félhet, s általában reménytelennek érzi a helyzetét. Ha az Alzheimer-betegséget diagnosztizálják, nagyon fontos, hogy mihamarabb elkezdjék a gyógyítást annak érdekében, hogy fenntartsák az életminőséget.