A bénult végtag újjáéled

A legújabb kísérletek és fejlesztések szerint, ha kellő erősségű elektromos impulzusokat juttatunk az idegbe, az izomzat összehúzódásra bírható.

Az agy- vagy gerinckárosodott ember a funkciót vesztett terület helyétől és nagyságától függően mozgásképtelen, noha az izmok, és az odavezető idegrostok épek. A legújabb kísérletek és fejlesztések szerint, ha kellő erősségű elektromos impulzusokat juttatunk az idegbe, az izomzat összehúzódásra bírható. A kiindulópont egy régebbi kísérlet volt, amelynek során elektromos árammal izomrángást lehetett kiváltani emberi végtagon. Ez volt a kezdet azon az úton, ami a mai, differenciált, idegbe ültethető, impulzusvezérelt készülékekhez vezetett - mondja Matthew Schiefer idegkutató mérnök, a clevelandi Case Western Egyetem munkatársa.

2006-ban mutatták be aztán azt a deréktól lefelé bénult beteget, aki a combidegére (nervus femoralisra) helyezett elektródával képessé vált, hogy a térdeit kinyújtsa. Az ideg ahhoz a telefon-fővezetékhez hasonlítható, amit szereléskor az aknába pillantva láthatunk. Ott a vékony drótok, itt az idegrostok rendeződnek kötegekbe, majd egyetlen „huzalba". A mozgatóidegek az ingerületet az izom speciális sejtjeihez juttatják, itt történik a „jelátadás", ennek következménye az izom összehúzódása.

A 2006-os kísérletben az elektromos impulzust adó elektródát ugyan az idegköteg felszínére helyezték, de azóta kiderült, ez a mód korántsem célravezető. Egyenesen a köteg belsejébe, a rostokhoz kell az áramot eljuttatni. Egy újabb eszköz az idegre szorítva enyhe nyomással egymáshoz préseli az idegszálakat, így az elektromos impulzus csaknem közvetlenül éri őket. Ám ez a módszer sem mutatkozott eredményesnek, kiderült, a sikerhez a hosszabb elektromos ingerlés mellett az is szükséges, hogy az idegben ne csak egyirányú legyen a „közlekedés", hiszen a célszervtől (az izomtól) a központi idegrendszerbe visszafelé is mennek információk, ahogy azt a szerzők a Journal of Neural Engineering című folyóiratban publikálták.

 
Egy újabb szerkezet (a neve Neurostep), ami Andy Hoffer vancouveri mérnöknek köszönhető, immár erre is képes. Négy elektródával dolgozik, s a visszaküldött információkat a combban elhelyezett külön egység észleli. A készüléket egy bokaízülettől lefelé bénult betegen próbálták ki. Ma ott tartunk, hogy néhány hónapon belül a gyógyítás számára is hozzáférhető lesz. Greg Clark, a utahi egyetem kutatója figyelmeztet, minden egyes idegrostot persze nem lehet elérni. Ezért tartja jelentősnek azt a legújabb elektródát, ami több mint 100 tüskével az idegbe hatolva, ténylegesen szoros kapcsolatba kerül az egyes idegszálakkal.

Sikeres állatkísérletek bizonyították, hogy a mesterségesen bénított macska ezzel az eszközzel képes volt lábra állni, sőt állva is maradni. A jövő az olyan szerkezeteké, amelyeket a beteg maga irányít, és talán egyszer, mint az egészségeseknél, a szándék agyi parancsa is elégséges lesz a mozgató impulzust kiváltani.