A civilek szigorítanák a klímapolitikát | Weborvos

Az egészségvédelem szempontjából két és félszer nagyobb haszonnal jár az azonnali fellépés.

Az EU további 30 milliárd eurót is megspórolhatna évente az egészségügyi kiadásokból, ha 2020-ra az eddig vállalt 20 százalék helyett 30 százalékkal csökkentené az üvegházhatást előidéző károsanyag kibocsátását.

A most közzétett, az egészség- és környezetvédelmet zászlajára tűző civil jelentés szerint ennek hatására javulnának az életkörülmények, kevesebb lenne a beteg a rendelőkben és a gyógyszertárakban, tisztábbá és kellemesebbé válna a levegő.

A 10 százalékkal nagyobb csökkentés 10-30,5 milliárd eurós - az uniós GDP csaknem 0,2 százalékával egyenértékű - megtakarítást eredményezne évente az európai civil összefogással készült jelentés szerint.

Tagállamokra lebontva a további csökkentéssel Németország járna a legjobban, 8,1 milliárd eurót spórolhatna évente. Egy lakosra számítva viszont Luxemburg lenne a legfőbb haszonélvező, majd Szlovákia és Csehország után negyedikként Magyarország következne.

A jelentés készítői úgy vélik, hogy ha az EU nem habozik, és már most cselekszik, akkor legalább 163 milliárd eurót spórolhat meg, viszont ha csak 2015-től indítja el a pluszcsökkentést, akkor 63 milliárd eurós megtakarítást érhet el.

Az egészségvédelem szempontjából két és félszer nagyobb haszonnal jár az azonnali fellépés. A 27 tagállam kormányai így fejenként 95 eurót takaríthatnak meg évente. A légzőszervi megbetegedések gyógyítására jelenleg 47,3 milliárd eurót költ az EU, ami a teljes uniós egészségügyi büdzsé 6 százaléka. A légzőszervi betegségek miatti munkából való kiesés további 102 milliárdos veszteséget okoz. Az Európai Bizottság becslése szerint 2020-ig az uniós GDP 1,5-4 százaléka megy veszendőbe légszennyezés miatt. (EUbusiness, Euobserver.)