A családi adózás önmagában még kevés

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

A várt kedvező hatások jelentkeztek, de jóval később, mint amikorra a jogszabályok alkotói számítottak.

Igazságosabb és több gyerek vállalására ösztönzi a családokat: ez a két leggyakoribb érv a családi adózás mellett, ami annyit tesz, hogy az adót nem egyénenként, hanem háztartásonként, a jövedelmek összevonásával és az eltartottak számának figyelembevételével kell fizetni. Orbán Viktor leendő miniszterelnök úgy fogalmazott: az új adórendszerbe a családi elem idén nem kerülhet be, erre a legkorábban a jövő év januárjától lehet számítani.

A családi adózásról szóló vitákban Franciaország a leggyakrabban emlegetett példa, hiszen itt évek óta kiemelkedően magas a termékenység, az uniós országok között - Írország után - a legmagasabb. Ezzel szemben Magyarország, szintén hosszú ideje, az egyik legalacsonyabb termékenységű uniós ország. Kérdés, hogy a francia siker a több évtizedes családi adózásnak köszönhető-e. Ezt vizsgálta Stefán-Makay Zsuzsanna, a francia demográfiai kutatóintézet munkatársa a KSH által közölt elemzésében.

Franciaországban hat személyijövedelemadó-kulcs van, és az adó progresszívan nő: a magasabb jövedelemsáv adózik magasabb adókulccsal. Emellett működik a családi adózás: a házaspárok és a bejegyzett élettársak közös adóbevallást nyújtanak be. Ez már önmagában csökkenti a párok adóját: a két fél együttes adóköteles jövedelmét először kettéosztják, és ezután alkalmazzák rá az adókulcsokat. Majd az egy főre kiszámított adót visszaszorozzák kettővel, ami megadja a pár által fizetendő adó összegét. Ez körülbelül kétszáz euróval csökkenti egy átlagos jövedelemmel rendelkező gyermektelen pár adóját.

A gyerekek születésével tovább csökken a befizetendő adó, mert nő a fogyasztói egységek száma a családban; 0,5 egységgel az első és a második gyerek és egy egész egységgel minden további gyerek születése után.

- Kiknek, mely társadalmi rétegeknek kedvez ez a rendszer? - kérdi a szerző. A legszegényebbeknek nem, hiszen ők eleve adómentességet élveznek. Leginkább a magas jövedelmű, de nem a leggazdagabb családok járnak jól, mert ők részesülnek a jövedelmükhöz képest a legnagyobb előnyben. A legtehetősebbek azért nem a rendszer legnagyobb nyertesei, mert van felső határ, amely megszabja, legfeljebb mennyi kedvezmény jár.

És miként hatott mindez a termékenységre? Stefán-Makay Zsuzsanna mindenekelőtt kiemeli: kevés rendelkezésre álló kutatás van. Annyi azonban biztos, hogy a várt kedvező hatások jelentkeztek, de jóval később, mint amikorra a jogszabályok alkotói számítottak. A családi adózás önmagában még kevés - hangsúlyozza. Franciaországban amellett hogy a családi pótlék és a nevelési támogatások nagy része adómentes, a gyerekek hatéves koráig adójóváírás formájában támogatást lehet kapni a gyerekfelügyeletért kifizetett díj után is: az összeg fele leírható. További adókedvezmény jár az iskolás gyerekek után, ez 11-14 éves gyerekek esetében a legalacsonyabb és a felsőoktatásban tanulók után a legmagasabb.

Egy intézkedés önmagában igen kis mértékben hat a termékenységre - állítja a szerző. A francia sikerhez hozzátartozik, hogy a munkába visszatérő nők könnyen elhelyezhetik gyereküket, a magyarországinál jóval több a bölcsődei férőhely, a részmunkaidős állás. A családpolitikai rendszer egésze és annak időbeli stabilitása hosszú idő alatt járult hozzá a magas termékenységhez, ahhoz, hogy a gyerekvállalás egyik rétegben sem jelent óriási áldozatot a szülőknek. Ugyanakkor kiemelte: az intézkedések semmit nem érnek társadalmi konszenzus nélkül. - A változáshoz el kell jutni odáig, hogy mindenki elfogadja, a gyerekes családokkal szolidaritást kell vállalni - tette hozzá.