A csődeljárás nem jelent fizetési haladékot

A HospInvestnek harminc nap alatt kell meggyőznie a hitelezőit arról, hogy adjanak esélyt cégei megmentésére.

A csődeljárást kezdeményező cégek nem kapnak automatikusan csődvédelmet, azaz fizetési haladékot, ahhoz meg kell szerezni - harminc nap alatt - a hitelezők többségének jóváhagyását. A moratórium a bérek kifizetésére nem vonatkozik - írja a Napi Gazdaság.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló hatályos törvény szerint a fizetési haladék megadásához a lejárt hitelezői követelések jogosultjai több mint felének, a még le nem jártaké több mint negyedének egyetértése szükséges, feltéve, hogy követeléseik a céggel szembeni összes követelés kétharmadát kiteszik. E hitelezői jóváhagyás megszerzése nehéz feladat az adós cégeknek, amit az is jól jelez, hogy az elmúlt három évben - a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete, illetve a Creditreform-Interinfo Kft. adatai szerint - mindössze kilenc csődeljárásra került sor Magyarországon.

A köznyelvben gyakran a csődeljárást a felszámolási eljárás szinonimájaként, egy cég megszüntetésével kapcsolatban használják, pedig a csődeljárás célja éppen ennek ellentéte, azaz a cég megmentése, működésének helyreállítása és reorganizációja. A felszámolás viszont a már fizetésképtelenné vált cég jogutód nélküli megszüntetését jelenti, amelynek során a bíróság által kijelölt felszámoló a cég megmaradt vagyonának értékesítésével megpróbálja a hitelezői igényeket teljesíteni. (Ezekben az eljárásokban a hitelezői megtérülés aránya jelenleg alig egyszázalékos.)

A csődeljárás elindítását az adós cég kezdeményezheti maga ellen, az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a vállalkozás székhelye szerint illetékes bírósághoz beérkezik a kérelem. Az eljárás kezdeményezéséről az adósnak három napon belül értesítenie kell hitelezőit közvetlenül, illetve hirdetmény útján, amit két országos napilapban kell közzétenni.

A HospInvest, illetve leányvállalatai, a Gyöngyösi Kórház Kft., a Hatvani Kórház Kft. és a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. április 11-én megjelent közleménye szerint április 9-én nyújtottak be csődeljárási kérelmet az illetékes bíróságokhoz. A fizetési haladék megszerzése érdekében a hitelezőket április 29-ére hívják össze tárgyalni az újpesti Ady Endre Művelődési Központba. (A Kossuth rádió információi szerint legalább 900 hitelezőt várnak a tárgyalásra.) A csődtörvény szerint az adósnak a csődeljárási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell összehívnia és tárgyalást tartania a fizetési haladékról a hitelezőkkel.

Tehát a HospInvestnek is harminc nap alatt kell meggyőznie a hitelezőit arról, hogy adjanak esélyt cégei megmentésére, azaz adjanak fizetési haladékot. Ha ehhez nem járulnak hozzá a hitelezők, a bíróság megszünteti a csődeljárást, és elindulhat a felszámolási eljárás, ha azt a hitelezők kezdeményezték. (A HospInvest-cégek esetében több felszámolási kérelem is vár a bíróságokon, a kérelmek elbírálását ugyanis - a csődtörvény szerint - a csődeljárás befejezéséig felfüggesztik a bíróságok.)

Az adósnak, ha fizetési haladékot kap a hitelezőitől, a moratórium ideje alatt programot kell kidolgoznia fizetőképességének helyreállítására és tárgyalásokat folytatni hitezőivel a tartozások átütemezéséről, beszámításáról vagy éppen részbeni elengedéséről. A moratórium legalább 60, legfeljebb 120 napos lehet, ami a hitelezők többségének egyetértésével 60 nappal meghosszabbítható. Ez idő alatt nem lehet a pénzköveteléseket végrehajtani a céggel szemben, kivéve a munkabéreket, bér jellegű juttatásokat, végkielégítéseket, tartásdíjat, életjáradékot és egyéb járadékokat, valamint a víz- és csatornadíjakat.

Ugyanakkor a követelések ez idő alatt - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. A csődeljárás jó esetben az adós és hitelezői közti csődegyezséggel zárul (majd ezt követően a felek végrehajtják az egyezségben foglaltakat). Ha nem jön létre egyezség, a bíróság megszünteti a csődeljárást. A csődeljárást a cég menedzsmentje vezényli le, vagyonfelügyelőt a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben jelöl ki, akinek feladata "a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kísérni az adós gazdasági tevékenységét".

A csődtörvény parlament előtt lévő módosítása a jelenleginél kedvezőbb szabályozást vezetne be a csődeljárásokra. Az adós cég automatikusan fizetési haladékot kapna: a bíróság azonnali ideiglenes moratóriumot, majd a csődeljárás elrendelésével 80 napos moratóriumot biztosítana az adósnak. A haladék 180 napra, de legfeljebb egy évre meghosszabbítható lenne. A hosszabbításhoz és a csődegyezség megkötéséhez is elegendő lenne a hitelezők követelésarányosan számított többségének hozzájárulása.