A diákmenzán is megkereshető a tandíj

A hajam olyan hosszú, mint a publikációs listám - meséli nevetve Szabó Gábor, hogy miként ütötte el a nem kifejezetten „professzoros külsejét" ért kifogásokat.

A Ruprecht-Karls Egyetem Szívsebészeti Laboratóriumának 39 éves vezetője nemcsak vállig érő hajával tűnik ki. A budapesti SOTE-n végzett szívsebész a heidelbergi egyetem egyik legfiatalabb professzorának számít - 37 évesen kapta meg az elismerő címet.

A gimnazistaként még matematikusnak készülő, később az orvosi pálya mellett döntő Szabó eredetileg tíz hónapos ösztöndíjra jött, ehhez képest 16 éve él a baden-württembergi városban. Családot szintén itt alapított, az egyetemi klinikán végzett gyakorló szívsebészi munkája mellett 2004 óta vezeti a harmincfős laboratóriumot.

Az 500-700 ezer eurós éves büdzséből gazdálkodó kísérleti műhely Németország legnagyobb és egyben első számú szívsebészeti laboratóriuma. Legutóbbi fejlesztésük - külső céggel együttműködve - olyan új oldat volt, amellyel a szívsebészeti, illetve transzplantációs műtétek során a szerveket biztonságosan lehet konzerválni. A három-éves kutatás nyomán „született" oldat a káros anyagokat is semlegesíti, illetve javítja az erek működését.

A szabadidejében szívesen gitározó, főleg latin zenét játszó professzor kicsit hazabeszél: a 12 heidelbergi kar közül az orvosit tartja a legerősebbnek. - Az egyetem jó híre miatt innen sokkal könnyebb pályázni - mondja Szabó, aki medikusként anno csodálkozott azon, hogy olyan feladatokat, például vérvételt kellett elvégeznie, amely a magyar kórházakban a nővérek dolga.

Vasvári Gergely szintén a magas szakmai színvonalat méltatja. A győri illetőségű 28 éves orr-fül-gégész szerint a német egészségügy sem tökéletes, a különbség inkább az, hogy máshol van a tizedesvessző. Az orvos-beteg viszonyt és a szakképzést mérgező hálapénz itt elképzelhetetlen. Az orvosoknak nem kell másodállást vállalniuk, ezért cserébe - a legfeljebb 12 órás műszakokban - maximális teljesítményt várnak el. Az oktatásban némileg kétkedve szemléli a blokkrendszert, azt, hogy lényegében tíz nap alatt leadják a teljes orr-fül-gégészeti tananyagot.

Viszonylag friss heidelbergi Árokay Judit, a Japán Intézet professzora tavaly költözött a Neckar mellé. A 18 éve Németországban élő, japán irodalomtörténettel foglalkozó kutató Hamburg és Berlin után még egy kicsit furcsán érzi magát a kisvárosi környezetben. Heidelberg az ő karrierjében is komoly ugródeszka.

Míg magyarországi kollégái nyelvtanítással egészítik ki jövedelmüket, az ELTE-n eredetileg német-angol szakon végzett professzor energiáit az újonnan indult interdiszciplináris programokra tudja fordítani. A többi között társadalomkutatókkal együtt vizsgálja azt, hogy a távol-keleti szigetországban hogyan viszonyulnak az emberi jogok érvényesüléséhez.

A biofizikusi diplomáján dolgozó 24 éves Udvarhelyi Anikó szerint a Ruprecht-Karls Egyetemen felnőttként bánnak a diákokkal, és több otthoni felkészülést várnak el tőlük. Problémák azért szép számmal akadnak, az adminisztrációs ügyeket nehéz intézni, a tárgyakra való jelentkezés néha kicsit áttekinthetetlen - mondja a Budapesti Műszaki Egyetemről 2006 őszén Erasmus-ösztöndíjjal Heidelbergbe jött Anikó. A tandíjért érezhetően egyikük sem lelkesedik. Mindketten dolgoznak: Dorottya fordít, Anikó laboratóriumban keresett és kapott állást. Vasvári Gergely szerint bölcs dolog, hogy az egyetem vezetése nem engedi át valamilyen külsős cégnek a menza és a hozzátartozó kávézó-bár üzemeltetését. A diákok előtt pedig ott a lehetőség, hogy tízeurós órabérért beálljanak a pult mögé, s megkeressék a tandíjra valót vagy annak egy részét.