A dohányzás tündöklése és bukása | Weborvos

Hosszú utat járt be a cigarettázás.

Hosszú volt az út, amíg a férfias elegancia vonzó komponenséből a cigarettázás azzá vedlett, ami valójában: mérgező, szennyező aktussá, amit a lakossággal valamit is törődő országoknak feltétlenül korlátozni kell – írja cikkében dr. Gara Imre kardiológus és dr. Mucsi János tüdőgyógyász. Szerintük a közösségi színtereken való tiltása választóvonal lett az országok egészségpolitikájának megítélésében.

A tiltó törvényeket hozó ország-elithez tartozni nem könnyű feladat. Erős és elszánt kormányok kellenek, és mellettük kiálló szakmai civil támogatás. Ez teljesült most Magyarországon, mert megszületett a törvény, és a Nemzeti Egészségügyi Tanács hosszú évek óta tartó küzdelme is elérte célját.

Nemrég fejeződött be az a nemzetközi konferencia (EuroPrevent, 2011.), ahol a világ szakemberei napokon át arról tárgyaltak, hogy miként lehetne még eredményesebben megóvni az emberiséget a rá leselkedő ártalmaktól, így a dohányzástól is.

Miért a dohányzástól? A „miért"-eket már rég maga mögött hagyta a tudomány. Már jó ideje kizárólag „hogyan"-ról szólnak a disputák. Aki a témához nyúl, annak evidencia kell, hogy legyen, hogy a dohányosok átlagosan 10-15 évvel rövidebb ideig élnek.

A fiatal magyar felnőttek fele dohányzik és mára eltűnt a különbség a férfiak és nők között. Csak a dohányzás lehet annak az oka, hogy ma már a magyar nők között is a leggyakoribb daganatos halálok a tüdőrák.

Tudni kell azt is, hogy a dohányfüstben lévő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek belégzése ne lenne ártalmas. Aki 4 órát eltölt egy diszkóban, az annyi dohányfüstöt szív be, mintha egy hónapig együtt lakna egy dohányzóval. A bárban dolgozó felszolgáló kétszer vagy háromszor annyi füstöt lélegzik be, mintha dohányzókkal élne egy háztartásban.