A Down-kórosokat gén védi a ráktól

A Down-kórban szenvedőknél tízszer ritkábban jelentkeznek daganatos megbetegedések. Egy harwardi tudóscsoport igazolta a jelenség genetikai hátterét.

A szindróma jellegzetes testi rendellenességekkel, egészségügyi problémákkal és közepesen súlyos értelmi fogyatékossággal jár. Ugyanakkor, nemrég arra is fény derült, a Down-kórban szenvedőknél tízszer ritkábban jelentkeznek daganatos megbetegedések. Egy harwardi tudóscsoport igazolta a jelenség genetikai hátterét.

A Down-kór tünetegyüttese a kromoszómaszerelvény jellegzetes megváltozásának eredménye: a sejtekben a 21-es kromoszómából eggyel több található. Ám ez a kromoszóma is tartalmaz olyan géneket, melyek nélkülözhetetlenek a szervezet normális működéséhez, s hogy ezekből a szindrómában szenvedők nem két, hanem három példánnyal rendelkeznek, előnyökkel is jár.

Sok daganatos megbetegedés, többek közt a bőr- és a tüdőrák esetében úgynevezett szolid tumor alakul ki. Ilyen tumorok a Down-kórosok szervezetében tízszer ritkábban képződnek. A Judah Folkman vezette amerikai kutatócsoport igazolta,  hogy a védettség egyik oka a 21-es kromoszómán található RCAN-1 gén.

 Egerekbe ültettek tumoros szövetkezdeményeket, s azoknál az állatoknál, melyek -a Down-kóros emberekhez hasonlóan - három példány RCAN-1-gyel rendelkeztek, feleakkora eséllyel képződött daganat, mint a normális kromoszómaszerelvényű rágcsálóknál. Az ezt követő, emberi magzatokból származó szövettenyészeteken végzett vizsgálatok igazolták, hogy a Down-kóros mintákban az RCAN-1 által kódolt fehérje kétszer több volt. A rákos burjánzást akár egyetlen sejt rendellenes osztódása is elindíthatja, de az esetek jelentős részében az osztódás nem okoz rosszindulatú daganatot. A rák kialakulásának kulcsfontosságú pillanata a hajszálérképződés - angiogenezis -, ha ez megkezdődik, a tumor bármekkora méretet elérhet.

Az angiogenezis megakadályozása a rák elleni küzdelem egyik legfontosabb területe, mivel vér hiányában a daganat nem tud növekedni. Az RCAN-1 pedig éppen azt a láncreakciót gátolja, ami megindítja a hajszálérképződést.

Az RCAN-1 aktivitása számos betegséggel összefügg. Ezek egyike a Huntington-kór, egy örökletes idegrendszeri rendellenesség, mely tünetei általában idős korban jelentkeznek. A súlyos állapot kialakulásának egyik oka az RCAN-1 egyik változatának csökkent működése az agyban. Más esetekben viszont a túlzott aktivitás okoz problémát. Ez a helyzet az Alzheimer-kór esetében is, melyről tudott, hogy gyakran jelentkezik a Down-kóros embereknél. A 21-es kromoszómán valószínűleg több olyan gén is található, mely kapcsolatban áll a daganatos megbetegedésekkel. Az endosztatin szintén gátolja az angiogenezist, a kutatások jelenleg is folynak, hogyan lehetne segítségével az emlőrák ellen fellépni.

Egy ETS-2 nevű génről is kiderítették, hogy gátolja a tumorképződést, ám ennek pontos mechanizmusa még nem ismert. Ezért különösen fontos a 21-es kromoszóma génjei kódolta fehérjék működésének megértése, hiszen segítségükkel jelentősen lehetne csökkenteni a daganatos megbetegedések kockázatát.