A gyermekvállalás megbecsültségét vissza kell állítani

A demográfiai lejtmenet megállítása érdekében tett javaslatokat a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt tavaly megalakult Népesedési Kerekasztal.

Mészáros József, a Népesedési Kerekasztal KDNP által delegált tagja szerint a jelenlegi kormányzat lényegében a gyermekes, középosztálybeli családokat lehetetlenítette el sorozatos intézkedéseivel. Példaként a lakásépítési támogatás megvonását, az adókedvezmények rendszerének megszüntetését, továbbá a polgári kormány idején még létező életpályamodell szétzilálását említette.

Rámutatott: a statisztikák szerint a középfokú végzettséggel rendelkező nők szülnek a legkevesebbet, míg a képzetlenek a legtöbbet. Ez az arány az ország jövője szempontjából nem jelenthet perspektívát.

Mészáros szerint a szocialista-liberális kormányzatok szétverték az Orbán-kabinet idején felállított, jól működő családtámogatási rendszert, holott ennek a területnek hosszú távú, kormányzatokon átívelő ügynek kellene lennie. Márpedig évek óta csak kapkodás és a különböző megszorítások jellemzik a kormányzati intézkedéseket.

A kereszténydemokrata politikus szerint az a legfontosabb, hogy a gyermekvállalás újra érték legyen, a jogalkotónak ezért a törvényeken keresztül is azt kell üzennie, hogy érdemes családot alapítani. A demográfiai lejtmenet megfordítása elemi érdeke hazánknak, ellenkező esetben a kampány egyik legfőbb témáját adó nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan lesz, de ugyanez vonatkozik több más állami ellátórendszerre is.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyorsjelentése szerint alig vagyunk már többen a lélektani határnak tartott tízmilliónál, ráadásul ebbe beleszámolták a bevándorlókat is.

A Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője által tavaly novemberben kezdeményezett, a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt megalakult Népesedési Kerekasztalon belül a család és a munka összeegyeztetésének elősegítése néven futó munkacsoport már elkészítette első vitaanyagát. A kiindulási alapnak tekinthető dokumentumot a napokban mutatták be. A javaslatok között szerepel a Start részmunkaidős kártya bevezetése, a család és a munkahely közötti rugalmasabb átjárhatóság megteremtése, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás további bővítése.

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Kutatóintézetének elnöke szerint a hatvanas - hetvenes években ott született több gyermek, ahol az anyák otthon maradtak, és a hagyományos munkamegosztás érvényesült a családban.

A kutatók a kilencvenes években tapasztalták először, hogy ez a fajta családmodell kezd felborulni, olyan értelemben, hogy abban a családban születik a legtöbb gyermek, ahol az anyának lehetősége van összehangolni a gyermeknevelést a munkával, és ahol a férfiak is tevékenyen részt vesznek a gyermekek nevelésében, ellátásában, gondozásában - ezt már Frey Mária, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet vezető kutatója mondta a tájékoztatón.

Kormosné Debreceni Zsuzsa, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselője kiemelte a választás lehetőségének fontosságát, tehát azt, hogy legyen arra mód, hogy a gyermekek mellett is munkát lehessen vállalni, s ne legyen akadály a munkavállalásnál az, ha valaki akár több gyermeket nevel. Ő is hangsúlyozta: egyfajta társadalmi szemléletváltásra van szükség, hogy az emberek többsége a gyermekeket otthon nevelő anyákat ne inaktívakként kezelje. „Kimondott társadalmi és politikai elkötelezettség kell ahhoz, hogy gyermekek szülessenek, ezt kell a rangsor elejére tenni, mert különben nem lesz érdemi előrejutás" - fűzte hozzá.

A Népesedési Kerekasztal a témában közölt vitaanyaga szerint a mostani magyar családtámogatási rendszer nem segíti a nők visszatérését a munkaerőpiacra. A valódi probléma a foglalkoztatás rugalmatlansága, és a háromévesnél fiatalabb gyermekek ellátását végző intézmények, például a bölcsődék hiánya.