A gyógyítás ára: mennyi jut jövőre?

Az államtitkár három költségvetési tervezettel vág neki a hét elején egy újabb tárgyalási fordulónak.

Szócska Miklós államtitkár a Fidesz hétfői frakcióülésén ismerteti először az egészségügy átalakításával kapcsolatos terveit, kedden folytatódik belső kormányzati egyeztetés az ágazatnak jutó forrásokról: azaz eldőlhet, mire, mennyi jut az egészségügyben. Az egészségügyért felelős államtitkár három költségvetési tervezettel vág neki a hét elején egy újabb tárgyalási fordulónak. Van köztük optimista, reális és a pénzügyi államtitkárság költségvetési köriratának egy verziója. Ha az utóbbi, a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor reálértéken 100 milliárddal jut kevesebb az egészségügyre, mint idén. A legoptimistább elgondolás szerint viszont az ágazat 100 milliárd többletre van kilátás, míg a harmadik tervezet éppen annyit juttatna a gyógyító-megelőző ellátásokra, mint amennyi az idén elköltöttek, azaz 780-790 milliárdot. - írta a Népszabadság Online. 

Jelen körülmények között ez utóbbi lehetőség tűnik az ágazat számára reálisnak - állítja egybehangzóan Donkáné Verebes Éva, az egészségbiztosító korábbi finanszírozási főigazgató-helyettese, elemző közgazdász és Oberfrank Ferenc, az OEP egykori főigazgatója, akiket a NOL arra kért, hogy segítsenek a Népszabadság birtokába lévő költségvetési tervszámok értelmezésében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési körirata a gyógyító-megelőző ellátásokra 2011-ben 734,1 milliárd forintot tervezett. Ha ez az összeg marad, reálértéken 90-100 milliárddal is kevesebb jut az egészségügyre jövőre. Mindez átfogó egészségpolitikai intézkedések nélkül, vagy működésképtelenné tenné az intézményeket vagy a jövő évi hiányt duzzasztja óriásira, mert ebből a pénzből már az idén sem jöttek ki az intézmények. Az összeget viszont a Pénzügyi Államtitkárság azzal indokolta: egyelőre nem látják az ágazat átalakításával kapcsolatos koncepciót, így nincs is miért növelni az egészségügyi közkiadásokat.

A második - Donkáné szerint valójában irreális -­ változat lényegesen különbözik az előzőtől. Az eltérésekből viszont kiolvasható egyfajta egészségpolitikai stratégiai. Bár ez a verzió nem számol az eseti bérkiegészítések 10,7 milliárdjával, de 12 hónapra elosztva adottságnak tekinti a kórházaknak juttatott egy havi, előző évi többletet. Ami azonban a legizgalmasabb, hogy kalkulál 100 milliárdnyi többlettel, fejlesztéssel is. Ebből az összegből a háziorvosi ellátásra jutó összeget12 százalékkal, a védőnőknek 30 százalékkal, a fogászati kasszát 55 százalékkal növelné. A betegszállításra, a mentésre és az otthoni szakápolásra egyaránt 30 százalékkal szán többet a javaslat. De 30 százalékos pluszra számíthatnak - e terv szerint - a betegszállítók, a mentés is, tíz százalékkal nagyobb összegből működhetnének a művese állomások, további mintegy 20 százalékkal a laboratóriumok, és 14 százalékkal bővülne a járó beteg szakellátás (benne CT-MRI) vizsgálatokra szánt keret, valamint tíz százalékkal több pénzből működhetnének a kórházak is.

Oberfrank Ferenc szerint amennyiben az előbbiek ténylegesen az egészségügyi kormányzat elképzeléseit tükrözik, az szakítást jelentene a korábbi finanszírozási gyakorlattal, mert a kórházak helyett a háziorvosokat preferálná a rendszer.

Donkáné Verebes Éva állítja: a költségvetési tervezetek közül a harmadik a legrealistább javaslat. Ebben az "optimista" változatban 785-790 milliárd közé tervezik a gyógyító-megelőző ellátások jövő évi költségvetését. Ez lényegében megegyezik a 2010. évre várható módosított előirányzattal. Ha ezt megkapja az ágazat, az a jelenlegi egészségügyi államtitkárság sikere, és egyben azt is jelentheti, hogy mégis priorítás az egészségügy kormányzat számára. A végső megítélés azonban nem ettől, hanem az átfogó átalakítás várva-várt koncepciójától és az ahhoz szükséges politikai támogatáson múlik.