A gyógyszeripar a gazdaság gyógyítója

A gyógyszeripar nem csupán a gyógyszerkasszával köthető össze, hanem számos egyéb ponton kapcsolódik be a nemzetgazdaság működésébe.

A gyógyszeripar egészére jellemző a magas k+f ráfordítás, egy originális gyógyszer kifejlesztése időigényes, átlagosan 8-12 év, amíg az új termék eljut a beteghez. Átlagosan 1,2 milliárd dollárba kerül egy új medicina kifejlesztése, és csupán minden ötszázezredik vagy egymilliomodik vizsgált molekulából válik végül is gyógyszer. A költségszerkezetben a k+f kiadások aránya átlagosan 18 százalék (a Servier esetében ez nemzetközi szinten 25 százalék, Magyarországon ennél is több), amely más iparágakhoz képest rendkívül magasnak mondható. Az ágazat azonban egyre nehezebb körülmények között kényszerül betölteni a szerepét a gyógyítás területén, hiszen az európai országok árszínvonala sok esetben nem kedvez az originális készítményeknek, így nem képződik elegendő forrás a fejlesztésre -írja a  Világgazdaság melléklete.

A növekvő kutatási költség, az egyre nagyobb piaci kockázat miatt az új innovatív gyógyszerek piaci bevezetése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az egész világon. Magyarországnak a kutatási és fejlesztési projekteket ösztönző és fejlesztő, ambiciózus és kiszámítható politikát kell folytatnia ahhoz, hogy az innováció a magyar versenyképesség "orvosságává", hajtóerejévé válhasson. Az Európai Unió 2000. márciusi lisszaboni ülésén elkötelezte magát a mellett, hogy Európát teszi a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává. Ezt később kiegészítették azzal, hogy az európai államok a k+f-be fektetik a GDP-jük 3 százalékát, előmozdítva ezzel az innovációt segítő dinamikus fejlődést, amely a világpiaci versenyképesség pillére.

Jelenleg Magyarországon a k+f ráfordítások a GDP kevesebb mint 1 százalékát teszik ki, ez az európai átlag alatt van, miközben a publikációk száma, minősége, a hivatkozások száma tekintetében igen előkelő helyet foglal el Magyarország. Ezen ráfordítások kiemelkedően nagy részét, a teljes magyarországi k+f vállalati költésének közel felét egymagában a gyógyszeripar adja. Ez évről évre ötvenmilliárd forintos nagyságrendű ráfordítást jelent. Hogyan élhetünk még jobban a lehetőségeinkkel?

A k+f ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva 7 százalék volt 2008-ban, ez értékben 51 milliárd forintot jelent, a beruházások becsült aránya az árbevételhez viszonyítva megközelítőleg 8 százalékot (értékben 54 milliárd forintot) tett ki. A nagy magyar gyártók - így a Servier is - az iparág jelentős szereplői, itthon gyártanak, kutatnak, beruháznak és foglalkoztatnak. A befektetések szempontjából az innovatív kutatásokat itthon folytató vállalatokkal együtt igen magas összeggel segítik a magyar egészségügyet, élénkítik a gazdaságot. A gyógyszeripar nem csupán a gyógyszerkasszával köthető össze, hanem számos egyéb ponton kapcsolódik be a nemzetgazdaság működésébe.

 A Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága és a Magyar Egészég-gazdaságtani Társaság felmérése alapján a magyar egészségügynek 14-15 milliárd forintnyi bevétele származott klinikai vizsgálatokból. 2008-ra 12 cég 855 klinikai vizsgálati helyszínt jelölt meg, összesen kb. 10-17 ezer beteget vontak be. A felmérés másik fontos adata a klinikai kutatások szervezésére vonatkozott. A gyógyszercégek ráfordítása 34 milliárd forintra becsülhető a vizsgálatok ezen vonatkozásában, melyek részben más hazai kis- és közepes vállalatok bekapcsolásával folynak, hazai kutatók szakmai sikereit és biztos megélhetését is biztosítják. Összességében becslések szerint a gyógyszercégek közel 50 milliárd forintot fordítottak nemzetközi klinikai vizsgálatokra. Ez az öszszeg a magyar bruttó hazai össztermék 0,2 százaléka.