A gyógyszerpiac vitatott szabályozása

Közzétéve: 2010. 03. 26. 09:19 -

• 3 perc olvasás

Számos területen újra kell gondolni a szabályozást, és meg kell változtatni azt, ami eddig nem jól működött.

Weborvos Archívum

Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke elmondta, hogy napjainkban szinte mindenki patikát akar nyitni, mivel úgy gondolja, hogy „ez nagy üzlet". Véleménye szerint számos területen újra kell gondolni a szabályozást, és meg kell változtatni azt, ami eddig nem jól működött. Igaz ez a gyógyszer-kereskedelemre és a gyógyszerellátásra is, „amely sok sebből vérzik."

2007-ig Magyarországon az úgynevezett etikus gyógyszerellátási modell működött, majd az egészségügyi vezetés megteremtette a liberális - merkantil - modell jogszabályi hátterét. Azonban fontos megjegyezni, hogy Európa különböző országaiban mindkét modell alapján működik a gyógyszerellátás, illetve kereskedelem, azonban az említett országok egyikében sem okoz gyógyszerek beszerzése, s egyetlen országban sem halnak meg tömegesen az emberek gyógyszermérgezésben, még ott sem, ahol hozzánk képest is liberalizáltabb modell működik, s akár a benzinkútnál is lehet gyógyszert kapni.

A legfontosabb probléma azonban mindenütt elsősorban az a költségrobbanás, amely bizonyos modern terápiás kezelések rendkívül drága létéből fakad, s ami élénk vitákat generál az érintett gyógyszerek árát, elérhetőségét illetően. Ezekhez képest lényegesen könnyebben megoldható feladat maguknak a gyógyszereknek az eljuttatása a betegekig. A szakember véleménye szerint azonban a hazai modellváltáskor Magyarországon nem a két modell előnyei érvényesültek, hanem egy sok szempontból valóban kusza helyzet alakult ki, ami a mai napig szélsőséges véleményeket generál.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontja szerint a liberalizáció szitokszó, és minden, ami a jogszabályi változások óta történt rossz, míg a Gazdasági Versenyhivatal (és időnként az Egészségügyi Minisztérium) maximálisan elégedett a liberalizáció eredményeivel.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint - különösen az idő megszépítő messzeségével operálva mondják ezt - az etikus rendszer tökéletesen működött. Az ellenkező álláspontot képviselők szerint viszont csak drágán és a szükségesnél kevesebb helyen lehetett akkoriban hozzájutni a gyógyszerekhez.

Szabó Ferenc egyik szélsőséges állásponttal sem tud teljes mértékben egyetérteni. A helyzet ennél jóval bonyolultabb, ám az leszögezhető: a korábbi gyógyszerészkamara és Molnár Lajos köreinek közös történelmi bűne, hogy ide jutottunk.

A szakember szerint megállapítható, hogy az etikus modellben alapvetően kiegyensúlyozott volt ugyan a gyógyszerellátás, ám az idő számos vonatkozásban túlhaladta a rendszert. A kamara akkori vezetői – ragaszkodva a gyógyszertárnyitás ellenőrzésének monopóliumához - a jogszabályokra hivatkozva meggátolták az új gyógyszertárak alapítását. A létrejövő bevásárlóközpontokban, lakóparkokban, rendelőkben valós lakossági igény lett volna az új patikák szolgáltatásaira, ilyenek azonban - az „ötezer lakosonként egy patika" szabály miatt - nem nyílhattak. Ezen túlmenően a gyógyszertárak között nemhogy árverseny, de gyakorlatilag semmilyen szolgáltatásverseny sem jött létre egy bő évtizedig, pedig a lakosság egyebek mellett hosszabb nyitvatartási időt is igényelt volna a gyógyszertáraktól.

Ha a kamara hajlandó lett volna kompromisszumokra, s az etikus modell keretein belül kezelte volna ezeket az igényeket, meggyőződésem szerint nem került volna sor a rendszer teljes megváltoztatására. Azonban ezekkel a változásokkal az ellentétes eredményt érték el, de kétségtelen tény azonban, hogy mindezek mellett a merkantil modell 2007-es indulását követően beindult egy erőteljes szolgáltatásverseny a gyógyszertárak között, s - még ha ez néha túlzó árversenybe is megy át - a fogyasztók minden bizonnyal jól jártak és járnak a kialakult helyzettel.

Bár a patikák egy jelentős része valóban nehéz gazdasági helyzetbe került, amely kihat a nagykereskedőkre is, viszont a kis vidéki patikák - kamarai vezetők által hangoztatott - teljes csődjét a számok nem igazolják vissza. Az ötezer lakosnál kisebb településeken jelenleg mindössze hattal kevesebb gyógyszertár működik, mint 2007 januárjában. Cserébe viszont az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken 360 patikával több közül választhat a beteg.

Valamit tenni kell a mostani helyzettel, ami azonban semmiképpen sem jelenthet teljes visszatérést egy olyan modellhez, amely végül már nem működött jól.

Kövess minket!

patikaliberalizálás - deliberalizáció
Weborvos
Weborvos

Kapcsolódó cikkek