A hálapénz ma már az egészségügy része

Sokan azt az álláspontot képviselik, hogy a hálapénz a többletjövedelem megszerzésének megérdemelt és legitim módja.

A magyarok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit mérte fel a Transparency International Magyarország reprezentatív közvélemény-kutatása, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Iskolájának (SPP) Policy Lab programjával együttműködve készítettek, írja az Index.

A válaszadók csaknem 80 százaléka azt állította, hogy nem adott kenőpénzt közfeladatot ellátó személynek. Azok között, akik mégis elismerték, hogy fizettek kenőpénzt, az egészségügyi hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb: tízből egy válaszadó azt mondta, hogy „hálája jeléül fizetett” valamilyen szolgáltatásért. Szintén az egészségügyhöz kapcsolódhat az a további csaknem 5 százalék, akik csak így tudtak hozzájutni valamilyen szükséges szolgáltatáshoz, illetve az a 4,1 százalék, aki úgy vélekedett, hogy a nem hivatalos juttatással jobb szolgáltatást vásárolt magának.

A megkérdezettek jóval több mint harmada (40,6 százalék) szerint a hálapénz jelenség az állami egészségügy elidegeníthetetlen része, akár egyetértünk vele, akár nem. 

Ennél ráadásul jóval nagyobb a hálapénzrendszerbe belenyúgvók aránya, ha hozzávesszük azokat, akik szerint az orvosok alacsony keresete miatt elfogadható a hálapénz. Sokan pedig azt az álláspontot képviselik, hogy a hálapénz a többletjövedelem megszerzésének megérdemelt és legitim módja.