A koraszülöttek életét megmentik, minden más maga a bizonytalanság | Weborvos

A kijelölt ágyak felén tudják csak folyamatosan ellátni a koraszülötteket és újszülötteket az intenzív osztályok.

A XXI. Század Generációjáért Alapítvány hatmillió forint értékű műszert, egy lélegeztetőt és egy inkubátort ajándékozott az egyik fővárosi csecsemőosztálynak. A ma már nyugdíjas szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, Doszpod József által vezetett szervezet több mint tíz év alatt gyűjtötte össze a pénzt. Tudják ugyanis, hogy több száz milliós fejlesztések hiányoznak ahhoz, hogy akár a centrumok, akár az egyes kórházi osztályok megfeleljenek a minimális szakmai feltételeknek.

Évente több mint kilencezer újszülött jön idő előtt a világra, legtöbbjük intenzív ellátásra szorul. Őket úgynevezett PIC, vagyis perinatális intenzív centrumokban kezelik. Ilyen osztályból 21 van az országban. Az országos szakfelügyelet legutóbbi vizsgálata tragikus képet fest a felszereltségükről. A vizsgált 18 centrumából 14-ben nincs különleges lélegeztető-gép, pedig mindegyikbe lennie kellene, tizenegyben nincs speciális vérgázmérő, ötben többparaméteres légzésmonitor, négyben pedig defibrillátor. Hiányzik 259 infúziós pumpa és 287 légzésmonitor. Az osztályok felszereltsége jóval a minimálisan szükséges mérték alatt van. Továbbá: a szükségesnél negyven százalékkal kevesebb a szakdolgozó, s az orvosok húsz százaléka is hiányzik.

A kormány 404 aktív ágyat jelölt ki intenzív koraszülött-, illetve új szülött ellátásra, valójában azonban mindössze 220-on folyik folyamatos munka. - Egy-egy éjszakai ügyeletben gyakran egyetlen nővér marad hat-nyolc lélegeztetett csecsemőre, de akad osztály, ahol nappal is négy nővért osztanak ötven ágyra. Nemigen van olyan osztály, ahol ne fordult volna elő, hogy a szakápoló ájulásig hajtsa magát - mondja Mészáros József, országos szakfelügyelő. A főorvos szerint a nővérek és orvosok áldozatkészségének köszönhető, hogy bár a koraszülések aránya nálunk kétszerese az unió sok más országában regisztráltnak, a csecsemőhalandóság mértéke viszonylag elfogadható.

- Nyilván nem normális az a gyakorlat, hogy éjszaka közepén kölcsön lélegeztetőgépekkel oldják meg a kollégák a kritikus helyzeteket. Ahogy az sem, hogy akkor kell szembesülnie ezzel a súlyos helyzettel, amikor például Győrben olyan torlódás van, hogy a veszélyeztetett várandós anyáknak más központban kell helyet találni. Néhány napja egyszerűen betelt az osztály - mondja Mészáros doktor.

Még rosszabb az ellátottság az alacsonyabb szintű osztályokon, ahová a nem a legintenzívebb ellátást igénylő koraszülöttek kerülnek. Itt 15 éves inkubátorokkal, megfelelő műszerek nélkül kell a kollégáknak maximálisan helyt állni: észlelni, ha az újszülött állapota esetleg rosszabbra fordul. Itt ugyan gyakran csupán néhány százezer forintos készülékekre lenne szükség, mégis alig-alig vannak például monitorok. Akad osztály, ahol 12 ágyra 12 helyett mindössze három készülék jut.

Ha nem is elsősorban a csecsemőhalandóságban tükröződik a súlyos hiányosságok eredménye, azért e téren is megmutatkozik a különbség. Borsod, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye születési szempontból nagyjából hasonló adottságú térség, csecsemőhalandóságban viszont óriási köztük az eltérés. Míg az egyik legjobban ellátott centrumnak számító Debrecenben ma az országban a legjobbak a csecsemők életesélyei, addig Borsodban csaknem a duplája az országos átlagnak a csecsemőhalandóság. Itt csaknem százmillió forintra és legalább kétszer ennyi orvosra, s még több nővérre lenne szükség.

- Az ellátás folyamatos mindenütt, de az biztos: minőségi munkát ilyen feltételek mellett nem lehet végezni. A koraszülötteket megmentjük, de a későbbi következményeket ilyenkor még nem látjuk. A mostani helyzet hatásai a gyerekek későbbi évei során mutatkoznak majd meg. Nagy kérdés például, hogy milyen arányban tudnak majd hétévesen hagyományos iskolába menni - sorolja a gondokat az országos szakfelügyelő. Mészáros József szerint a tárca javító szándéka érzékelhető. Fél évvel ezelőtt többmilliárdos pályázatot ígértek a helyzet rendezésére. Csakhogy ehhez önrész kell, a tulajdonosok, fenntartók szemében pedig a gyermekintenzív-ellátás valahogy mindig az utolsók közé sorolódik.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint fontos fejlesztések előtt áll a PIC. A már megjelent sürgősségi ellátási fejlesztési pályázatot, az ősz folyamán több milliárd forintos további, kifejezetten a perinatális centrumokra koncentráló fejlesztések követik. A megnyíló forrásokkal a koraszülött, illetve újszülött osztályok eszközbeszerzései megoldhatók lesznek. Emellett a tárca a szakmai kollégiumok bevonásával készíti az egészségügyi intézmények - s ezen belül - az osztályok működésének új minimumfeltétel rendszerét, és ezek alapján csak azok az osztályok kaphatnak majd működési engedélyt, amelyek a személyi és a tárgyi előírásoknak megfelelnek.

Fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy azokban az esetekben, amikor koraszülés várható, továbbra is változatlan előírás, hogy a kiemelt felkészültségű centrumban lássák el a mamát és a magzatot, illetve a kisbabát. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az intézmények fejlesztése alapvetően a fenntartók, azaz leggyakrabban az önkormányzatok feladata.