A kórház főigazgatója közgazdász, de a vezetésben ez nem okoz gondot | Weborvos

Négy évben gondolkodik, fejtette ki, ezalatt szándéka, hogy a kórház egy stabil, a környezetbe beilleszkedő, jó megítélésű intézmény legyen.

Ritkaságszámba megy, hogy egy vármegyei kórház élén nem orvos áll. A Tolna Vármegyei Balassa János Kórház tisztségében megerősített főigazgatója Kis Zoltán közgazdász. Az új posztján elöltött fél évről és a terveiről is kérdezte őt a teol.hu.

Mint írták, huszonöt éve dolgozik itt, a kórházban – kezdte. Elemző közgazdászként került ide, majd több posztot betöltve lett gazdasági igazgató, és január elejétől kinevezett főigazgató. Ezt a tisztséget erősítették meg egy elég hosszú folyamaton keresztül, amely egy négy hétig tartó vezetőképzővel és a feladatokra előkészítő továbbképzéssel zárult. Az, hogy közgazdász, s nem orvos – pedig más egy orvos és egy közgazdász gondolkodása, hozzáállása és vezetői eszköztára is – nem okoz gondot. 1999 óta itt dolgozik, ebben a kórházban, szakmai értelemben itt nőtt fel, mondja, s nagyon jó a kapcsolata az orvosokkal, szakdolgozókkal, a háttér terület dolgozóival. Tapasztalta, hogy személyét ezen a poszton is elfogadták.

Az eltelt hónapok felkészítése során egyértelművé vált, hogy feladata nem csak a kórház vezetése lesz. Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, az anyagi források hatékonyabb felhasználása mellett a Tolna vármegyei betegellátás egészében igyekezzen egy új rendszert kialakítani, hogy mindenki megtalálja a megfelelő betegutat, oda kerüljön, ahol megkapja azt az ellátást, amely gyógyulásához kell. Mert álláspont, hogy a vármegyei kórházak főigazgatói a vármegyék egészségügyi irányítói legyenek, beleértve ebbe a kórházon kívüli feladatokat is. 

Négy évben gondolkodik, fejtette ki, ezalatt szándéka, hogy a kórház egy stabil, a környezetbe beilleszkedő, jó megítélésű intézmény legyen. Ehhez szükség lesz átalakításokra, fejlesztésekre, amelyben hasznos lehet a közgazdász analitikus gondolkodásmódja, mert az összes beteg még jobb ellátása a cél. Ennek során adódhatnak ellentmondásos helyzetek, keletkezhetnek sérelmek, de vallja, hogy első a beteg, a második a kórház, és utána jönnek az egyéni dolgozói érdekek.

Továbbiak a teljes cikkben és a kapcsolófó podcastben