A közvagyon válik az üzleti nyereség biztos alapjává

Új törvénytervezetet dolgozott ki a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal.

Cser Ágnes, a NEK-et is alapító Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint meg kell tartani az egy szervezetű társadalmi egészségbiztosítást. Elmondta, a társadalombiztosítás az egészségnyereséget tartja fő elvnek, a magáncégek pedig az üzleti nyereségre törekednek. Véleménye szerint a fölhasználható pénz a munkavállalók, a munkaadók által befizetett járulékokból, valamint az államkasszából származik, a kormány mégsem kérdezte meg a dolgozókat és a munkáltatókat, hogy szeretnék-e járulékaikat magánkézbe adni. Cser Ágnes szerint ez súlyos kérdést vet föl, mégpedig azt, hogy vajon miért nem működik Magyarországon a részvételi demokrácia.

Jelenleg 1600 milliárd forintos közvagyon válik az üzleti nyereség alapjává. A NEK változtatni szeretne az állam szerepvállalásán is. Ma ugyanis négyezer forintot „ér" egy olyan állampolgár, aki önhibáján kívül nem fizet járulékot. Cser Ágnes szerint ez nem fedezi az ellátásra szorulók kezelését. S ha már itt tartunk: az érdekvédő szerint a társadalomnak nincs információja arról, hogyan működnek az 1997-ben kötelező jelleggel életre hívott magánnyugdíjpénztárak. Az EDDSZ 2004 óta követel tiszta viszonyokat ebben a kérdésben. Szerinte vissza kell állítani a társadalombiztosítási önkormányzatot, amely ellenőrizné, kik és hová teszik a járulékfizetők pénzét. A törvénytervezetet a NEK eljuttatja az államelnökhöz, a munkavállalói és más érdekképviseletekhez, társadalmi szervezetekhez, a kormányhoz és a törvényhozáshoz.