A kutatásért aggódnak a szakemberek
Közzétéve: 2009. 04. 23. 08:12 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2009. 04. 23. 08:12 -
• 2 perc olvasás
Továbbra is a nemzeti össztermék alig egy százalékát költjük tudományra, innovációra.

Alig egy éven át volt kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter Molnár Károly, a budapesti Műegyetem korábbi rektora. Az új kormányban ez a terület nem kap önálló minisztert, a gazdasági tárcához kerül. Molnár Károly legfontosabb eredményének az akadémiai törvény benyújtása és parlamenti elfogadása tekinthető. Ennél sokkal több azonban nem köthető az elmúlt évhez. Meglehet, ez indokolta a változást. Bármi állt is a háttérben, a szakma nem ért egyet a poszt megszüntetésével.
- A terület miniszteri képviselete a kormányban azt az üzenetet hordozta, hogy az innováció a kormányzati stratégiának is kiemelten fontos eleme, és bár sajnos kevés idő állt Molnár Károly tárca nélküli miniszter úr rendelkezésére, ennek ellenére történtek érdemi lépések - nyilatkozta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, aki továbbra is fontosnak tartja, hogy az innováció és a tudomány támogatását prioritásként kezeljék kormányzati szinten.
Hasonlóan vélekedik Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, aki szerint az innovációs tárca nélküli miniszteri pozíció megszüntetése azt az üzenetet közvetíti, hogy az új kormány munkájában az innováció szerepe leértékelődik, stratégiai prioritása elvész. Makara Gábor, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) elnöke szerint a formálódó kormány tagjaitól - szakmai múltjuk ismeretében - nem várható el, hogy érdemben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Németországban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is kormányzati szinten képviselt a kutatásfejlesztés.
Tavaly összesen negyvenmilliárd forintot osztott el a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal innovációs stratégiai kutatások támogatására. Hatalmas haladás ez, hiszen 2006-ban a keret mindössze ötmilliárd volt. Az idén különböző forrásokból összesen 170 milliárd forint pályázható meg kutatás-fejlesztési célokra. Továbbra is a nemzeti össztermék alig egy százalékát költjük tudományra, innovációra. Ezen a téren Európában a leggyengébben teljesítő harmadba tartozunk.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek