A leggyilkosabb baktériumfertőzés | Weborvos

Még ma, a világnapján is a tuberkulózis a legveszélyesebb fertőző betegség.

Évente világszerte 9 millió új beteget regisztrálnak, de a látens baktériumhordozók száma elérheti a föld lakosságának egyharmadát, s minden tizediknél ki is alakul a kór – tájékoztat a Népszabadság.

Indiában minden harmadik percben két ember halálát okozza a tuberkulózis, naponta pedig ezren vesztik életüket ebben a betegségben. Évente csaknem kétmillió új esetet diagnosztizálnak, s 370 ezren halnak meg a tbc miatt. A világ egyik legveszélyeztetettebb országa, ahol nemzetközi összefogással, szervezett programmal és úgynevezett „direkt felügyelt gyógyszereléssel", DOT-központok kialakításával igyekeznek megfékezni a járványt. Az eredményes kezelés feltétele a folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszerszedés. A betegnek tehát naponta orvos, még inkább nővér vagy szociális munkás jelenlétében kell bevennie az előírt gyógyszert. Ez azonban a világ ezen pontján emberfeletti erőfeszítésekkel is csak nagyon nehezen megy.

Az Európában már legyőzöttnek hitt kór az utóbbi években újra, így ma is, a világnapján komoly figyelmet követel a kontinensen. Ukrajnában óránként átlagosan négyen fertőződnek meg a tébécé kórokozójával, egy ember pedig meghal a betegségben. Az elmúlt 15 év során a tbc-megbetegedések arányszáma 2,4-szeresére, míg a kór okozta elhalálozásoké háromszorosára nőtt. A nemzetközi szervezeteket elsősorban az úgynevezett gyógyszerrezisztens tuberkulózis esetek számának növekedése aggasztja.

Kelet-Európában és a volt szovjet államokban nem sikerült csökkenteni a tuberkulózis számát. A WHO legutolsó jelentése szerint lelassult a tuberkulózis ellenőrzése, és a betegség diagnózisa is lassabban történik, mint régebben. A több gyógyszernek is ellenálló tuberkulózis (MDR-TB) az eddigi legmagasabb szintet érte el, s ez tovább lassíthatja a betegség kontrollját.

A tbc tekintetében Magyarországon is veszélyt jelenthetnek ezek az ellenálló baktériumtörzsek. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet vezetői szerint meg lehetne előzni a bajt azzal, ha a nehezen együttműködő fertőző betegeknél, főleg a hajléktalanoknál, el lehetne rendelni a kötelező orvosi gyógykezelést. Az új betegek között nagyon nagy a hajléktalanok aránya. Ők azok, akik életvitelük miatt nem tartják be a rendelt terápiát, általában alacsony a betegségtudatuk, rossz az ellenálló képességük, tehát sokkal nagyobb náluk a fertőzés veszélye. A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az orvosok meggyógyítsák azokat a tbc-s hajléktalanokat, akik ezt nem akarják. Tehát kisétálhatnak a kórházból, és bárkit tovább fertőzhetnek. Ezért javasolják a tüdőgyógyászok, hogy a döntéshozók változtassák meg a jogszabályokat, tegyék lehetővé a kötelező orvosi kezelést.

Ugyan nálunk évente 10 százalékkal csökken a tuberkulózisos betegek száma, tavaly 1700 új fertőzöttet fedeztek fel, a hazai tbc- helyzet egyik legkritikusabb pontja az ismételt nyilvántartásba vettek aránya, ami 17-19 százalék, szemben a nyugat-európai 7 százalékkal. Vagyis ezeknek a betegeknek jelentős része előző nyilvántartásuk-kezelésük alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. A tüdőgyógyászok szerint különösen aggasztó, hogy a Magyarországra betelepülni szándékozóknál megszűnt a kötelező tüdőszűrés.

A megbetegedések gyakoriságában Magyarország egyes területei között egyébként jelentős különbségek vannak. A fővárosban, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lényegesen több a beteg, előfordulásuk háromszor-négyszer magasabb, mint például a dunántúli megyékben.