A magyar egészségügy fájó pontjai | Weborvos

A magyar egészségügy nehezen billen ki stagnáló helyzetéből.

Prof. Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete igazgatóhelyettese elmondta, leginkább a pozitív példát kellene követnünk: a WHO jelentése szerint ráfordítás-haszon szempontjából a francia egészségügyi rendszer a leghatékonyabb, mint ahogy a népesedési rendszeréből is, a kettő összefügg - ott mindenki tagja az önkéntes kölcsönös egészségpénztáraknak, ezek óriási összeget visznek be a rendszerbe.

Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke azt mondta, nagyon nagy a forráshiány, nincs gazdasági mozgástér, az lenne kívánatos, ha nem a kötelező általános egészségbiztosítások járulékbevételéből származnak.

Mikola szerint mára az egészségpénztárak pénzügyi szemléletűekké váltak, 50 milliárdos bevételük 77 százaléka gyógyszer- és gyógyászati eszköztámogatásra költik, 4 milliárd megy saját működésre, gyógyító eljárás támogatására 15 százalék marad. A pénztárak a betegellátást kellene, hogy támogassák, hangsúlyozta Mikola István. Ehhez Kopp Mária hozzátette, hogy a megelőzés finanszírozása is ugyanilyen fontos lenne.

Mikola István szerint tíz év alatt fölcsatlakoztatható a magyar egészségügy az uniós 15 színvonalához.

Kopp Mária leginkább a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. Mint közölte, a krónikus stressz okozta zavarok ma a második helyen állnak a kardiovaszkuláris betegségek után.