A magyar gyógyszerellátás az ECHI tükrében | Weborvos

Számunkra ezek az eredmények nem okozhattak túl nagy meglepetést.

Január végén jelent meg a svéd Health Consumer Powerhouse összeállításában a 2016-os évre vonatkozó Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI), mely 35 európai ország egészségügyi rendszerét hasonlítja össze. Ahogy az a híradásokból is kiderült, Magyarország nem túl jól szerepelt ezen a felmérésen: a megszerezhető 1000 pontból hazánk mindössze 575-öt pontot szerzett meg, amellyel a 30. helyen szerepelt a listán. A Hálózati Gyógyszertárak Egyesülete azt tekintette át részletesebben, mit hozott ki a felmérés a gyógyszerellátás területén.

Az egyik terület, amiben jól teljesítünk, az a gyógyszerekhez kapcsolódó információk elérhetősége. Az OGYÉI honlapján már évek óta bárki számára ingyenes elérhető a gyógyszerkereső, amiben minden Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer adatai könnyen megtalálhatóak. Nem meglepő módon, ebben az indikátorban az országok többsége jól teljesített, csak egy-két kivétel akadt, ahol kisebb hiányosságok vannak.

A másik indikátor, amiben szintén az élvonalhoz tartozónak számíthatjuk magunkat, az az egy főre eső antibiotikum felhasználás mértéke. A tanulmány készítői úgy értékelték, hogy azokban az országokban, ahol az egy főre jutó antibiotikum felhasználás alacsonyabb, ott sokkal racionálisabb ezeknek a szereknek a felhasználása.

Valószínűleg senkit nem lep meg az az információ, hogy a gyógyszertámogatások mértéke hazánkban elég alacsony. A társadalombiztosítási támogatás folyamatosan csökken, míg a betegek által kifizetett összegek egyre csak nőnek. A tanulmányban egyaránt vizsgálták azt, hogy milyen gyorsan történik az új gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása, illetve azt, hogy a befogadott terápiákhoz mennyire fér hozzá a lakosság. Hazánkban nem ismeretlen probléma, hogy az új, innovatív készítményeket csak nagyon lassan fogadja be az egészségbiztosító.

Az új terápiák felhasználásánál a modern onkológiai készítmények és az arthritisz kezelésére szolgáló TNF-α inhibítorok lakosságszámra vetített fogyását vizsgálták meg. Az utolsó indikátor a már régóta használatban lévő, koleszterinszint csökkentésre alkalmazott sztatinok fogyási adatai voltak.

Összességében nézve az értékelést megállapíthatjuk, hogy számunkra ezek az eredmények nem okozhattak túl nagy meglepetést.