A megyei kórház a létéért küzd

A főigazgató szerint sürgős megoldásra vár a területen kívüli ellátás is, mert a törvény elentmond az Alkotmánynak.

A megyei súlyponti kórházak lehetőségeiből a szükségesnél sokkal kevesebb fejlesztésre futotta az EU-csatlakozás óta. Ezért a póluskórházaktól távoli megyei kórházak abban bíznak, a következő időszakban sor kerül azokra a beruházásokra, amelyek segítségével a betegeik klinikaihoz hasonló szolgáltatásokat tudnak igénybe venni - mondja Kovács József, a Békés megyei Pándy Kálmán kórház főigazgatója.

A gyulai intézményt is súlyosan érintette a kórházi teljesítményvolumen-korlátozás (tvk) bevezetése. A kórház a működőképességét nagyon szigorú, napi pénzügyi gazdálkodás mellett és a tulajdonos megyei önkormányzat közvetlen pénzügyi segítségével tudja megőrizni.

Az EU-csatlakozás után a beruházások jelentős része a pólusvárosok kórházaiban és a klinikákon valósult meg, a súlyponti megyei kórházak rovására - mondja a főigazgató. Sajnos a Dél-Alföld régión belül a legkisebb összegű fejlesztésre a legrosszabb gazdasági körülmények között működő Pándy Kálmán kórházban került sor. Az intézmény beruházási terveit is felülírta az a folyamatos forráskivonás, amely 2004-07 között a teljes egészségügyi ellátórendszert anyagilag megrendítette.

A tvk bevezetése éppen azokat sújtja, amelyeknél száz kilométeres körzetben a betegek hasonló színvonalú szolgáltatáshoz nem juthatnak. A volumenkorlát azt bünteti, aki sokat teljesít. A Pándy éppen ebbe a helyzetbe került. A 2007-ben elfogadott egészségügyi törvény újabb problémákat hozott. Csődbe jutott a tüdőkórház, amelyet a megyének - ellátási kötelezettsége miatt - jelentős anyagi ráfordítással kellett integrálni a gyulai kórházba. 

A jelenlegi rendszer durvább elvonást jelent a korábbinál. A Pándy Kálmán kórház összehasonlító adatai szerint öt évvel ezelőtt több pénzt kapott egy beteg ellátásáért, mintjelenleg. 2004 augusztusában egy beteg ellátásáért az OEP 128 ezer forintot fizetett, öt évvel később, 2009 augusztusában 117 ezret kapott az intézmény. A kórházaknak csak akkor van esélyük a túlélésre, ha a tulajdonos valamilyen módon segítséget nyújt. Kovács József főigazgató-főorvos szerint a megyétől minden erőfeszítése és segítő szándéka ellenére sem várható az áldatlan helyzet megoldása, mert az önkormányzatok gazdálkodását éppen most akarják országosan 120 milliárd forinttal megcsonkítani.

A kórházak működőképességük határán állnak, az egészségügyi kormányzatnak újra kell gondolni a rendszer finanszírozását, és átmenetileg vissza kell állni egy bázisszemléletre, azaz a meglévő keretből fizetni a teljesítmények valós értékét. A főigazgató szerint sürgős megoldásra vár a területen kívüli ellátás is. Az új jogszabály szerint ugyanis a területen kívüli beteget a kórháznak el kell küldeni, ha nem igényel sürgősségi ellátást, ellenkező esetben az intézmény fizeti a költségeket. Sokszor az átirányítások miatt hal meg a beteg, mert a kórházak nem tudják vállalni a többletköltségeket. A törvény ellentmond az Alkotmánynak, hiszen azt deklarálja, mindenkit kötelező ellátni, területi hovatartozástól függetlenül.