A nagy kórház-átalakítás - avagy mindenki küzd, mint malac a jégen | Weborvos

A Népszabadság hétvégi mellékletében megjelent cikkben az egészségügyi ellátás problémáival foglalkoznak.

A szerzők megállapítása szerint Magyarországon a kórházak kérdésében maga a működtetés okozza a problémát, amely szerintük drága és pazarló, mivel az önkormányzatok képtelenek hatékonyan üzemeltetni a hozzájuk tartozó intézményeket, miközben az egészségbiztosítási pénztár folyamatosan csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat.

Elméletileg a fennálló rendszer egy „profi" üzemeltetővel, aki megszünteti a pazarlást, rentábilissá tehetné a működtetést. Azonban az ennek érdekében hozott intézkedések meglehetősen népszerűtlenek és végül egy komoly „ellentartást" gerjesztettek.

A cikkben jellegzetes példaként megemlítik a Kazincbarcikai kórházat, amely hat darab olyan műtővel rendelkezik, amely elláthatná egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, de egyes vélemények szerint erre semmi szükség, mivel a település lényegében Miskolc „elővárosa" és egy jól felszerelt szakrendelő is el tudná látni a feladatokat.

Jellegzetes példaként említik, hogy vannak olyan városok, amelyek bár önkormányzati tulajdonban tartják a kórházakat, azonban azokat költségvetési intézmények helyett korlátolt felelősségű társasággá (kft.), zártkörű részvénytársasággá (zrt.) vagy közhasznú társasággá szervezik át. Ebben a formában „lazább" szabályok érvényesülnek a költségvetési gazdálkodásnál, azaz így egyszerűbb a létszámleépítés, a közalkalmazotti bértáblát fölválthatja a teljesítménybér, hitelt lehet felvenni, könnyebb a beruházások elindítása, átláthatóbbá válik a vagyonnyilvántartás.

Emellett a gyakorlat mellett egy másik bevett stratégia a területi fúzió, amellyel akár 15-20 intézmény működését is optimalizálhatják. Néhány évvel ezelőtt a gyöngyösi polgármester kezdeményezésére például asztalhoz ültek a Heves megyei egészségügyi intézmények fenntartói, hogy megoldást találjanak a kórházak fenntartási költségeinek csökkentésére. Bár felvetődött egy közös gazdasági társaság létrehozása, amely a régió valamennyi kórházát összefogta volna, azonban a megbeszélés résztvevői közül csak Gyöngyös vállalta volna a komoly megszorításokkal járó takarékossági lépéseket. Később a már említett intézmények végül a HospInvest kezelésébe kerültek, amelynek során a társaság végrehajtotta a korábbi forgatókönyvet. Mindegyik intézményben jelentős leépítést hajtott végre és átszervezte az ellátást.

A HopsInvest Zrt.-t közel egy évtizede Kern József vegyészmérnök és Kollányi Gábor villamosmérnök alapította, akikhez hamarosan csatlakozott Gaszpor Jenő. A három alapító korábban sikeres piaci szereplő volt a labor- és a képalkotó diagnosztikai piacon, illetve a művese-szolgáltatások területén. Úgy tervezték, hogy egy tíz-tizenöt intézményből álló kórházholdingot hoznak létre. A cég az első kórházát 2004-ben szerezte meg, de két év múlva Kern József önálló vállalkozást kezd Medisys néven. A következő években pedig a cég kezelésébe kerül a hatvani kórház, valamint a gyöngyösi kórház is. 2007-ben a tulajdonosi kör a kórházi patikaláncokat működtető Ispotály Kft.-vel bővül, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is beszáll a cégbe 29 százalékos részesedéssel. 2008-ban pedig megszerezte az egri kórház üzemeltetési jogát is.

Ettől kezdve a vállalkozás folyamatosan a támadások középpontjában áll. A cég rosszul reagál a kialakult helyzetre, amelyet tetéznek a sorozatos botrányok. Emellett pedig a cég képtelen elmagyarázni sajátos, addig az egészségügyben szokatlan kórház-működtetési modelljét, amelynek során eltér a megszokott orvosszakmákra épülő betegellátó osztályok alkalmazásától. Ehelyett a betegeket - különválasztva a műtétes és nem műtétes szakmákat - az állapotuk súlyossága szerint csoportosítják: a néhány órás kúrára váróktól az intenzív ápolásra szorulóig. Ezzel ésszerűbben használhatják a gépeket, kevesebb orvosra, ápolóra van szükségük.

A nagyobbik konfliktusforrás, hogy megszüntetik a korábbi főorvosi rendszert, helyette szakmai vezetőket neveznek ki. A „bukás" egyik legfőbb okának a HospInvest-csoportból az év elején kivált Ispotály Kft. többségi tulajdonosa, Deák Gábor azt nevezi, hogy nem tudták megnyerni az orvostársadalmat, míg a másik oknak a tőkehiányt tartja, mivel a cég második éve súlyos veszteségest volt kénytelen elkönyvelni, mivel rendkívül kedvezőtlenné vált a piaci környezet.

Hátrány az is, hogy nincs törvény, amely lépésről lépésre eligazítana abban, hogy az önkormányzatok miként adhatják át közfeladataikat a magánműködtetőknek. Továbbá a HospInvest egy korábbi ügyében, kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. működtetésbe adásáról az Állami Számvevőszék már aggodalmának adott hangot, mivel a tőkebevonás nem a befektető magántőkéjéből, hanem - részben vagy egészben - az intézmény hitelfelvételéből valósult meg. A jelentésben továbbá kitértek arra, hogy a magántőke bevonásának az a célja, hogy a közfinanszírozású egészségügy pluszforrásokhoz jusson, azonban ez nem valósul meg abban az esetben, ha fejlesztést olyan hitelből hajtják végre, amelynek fedezetéül a betegellátásra szolgáló OEP-finanszírozást teszik meg.

Amikor a halasi Semmelweis Kórház Kht. akkori pénzügyi osztályvezetője nyilvánosságra hozta az ügyet, és botrány tört ki, a CIB Bank nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben az állt: „az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól származó árbevétel engedményezése csupán részben (az árbevétel tíz százalékának megfelelő mértékben) fedezett. A finanszírozás a vállalatcsoporthoz tartozó egyéb társaság készfizető kezességvállalásával is teljes mértékben biztosított." A nyilatkozat után az egészségbiztosítási pénztár akkori főigazgató-helyettese, Székely Tamás megfelelőnek találta az engedményezési szerződést.

A Népszabadságnak név nélkül nyilatkozó szakértők elmondták, hogy Hosplnvest alapvetően a méretgazdaságosságra koncentrált. Bács-Kiskun megyében a kiskunhalasi kórház mellé megszerezte három kisváros, Jánoshalma, Kecel és Kiskőrös járóbeteg-szakrendelőjét. Tapasztalatok szerint a helyi ellátás nem javult - ahhoz ott is jelentős műszerfejlesztések kellettek volna -, hanem a komolyabb vizsgálatokra beutaztatják a betegeket Kiskunhalasra.

Míg a Kiskunságban egy kórház és három szakrendelő, Heves megyében három kórház - a gyöngyösi, a hatvani, végül az egri jelenti a méretgazdaságosság alapját, mivel ha a kórháznak és a szakrendelőnek az üzemeltetője azonos, akkor a szakrendelő automatikusan a cégcsoporton belüli kórházba tereli a beteget. Ebben az értelemben pedig a Heves megyében az összes fekvőbeteg ellátást igénylő beteget át lehetett volna irányítani Egerbe, azaz gyakorlatilag be lehetett volna zárni a másik két kisebb kórházat - állítják azok, akik szerint ilyen körülmények között akkor sem érvényesülhetett volna a piaci verseny, ha netán megvalósul a magánbiztosítók létrehozásáról szóló kormányzati elképzelés.

A HospInvest körül már az egri kórház átvétele előtt olyan híresztelések terjengtek, hogy a cég anyagi problémákkal küszködik. Deák Gábor azonban határozottan visszautasítja, hogy gazdálkodásával piramisjátékot űzött volna a cég. Állítja: a törzstőke 886 millió forintját a tulajdonosok hozták, a fejlesztéseket hitelből finanszírozták, éppen úgy, mint bármely más piacon lévő gazdasági vállalkozás.

A HospInvest számára költséges volt a Markhot Ferenc kórház üzemeltetése, mivel nem sikerült meghonosítaniuk az olcsóbb kórházműködtetést. A korábban alkalmazott orvosok fele nem volt hajlandó aláírni a vállalkozással a szerződést és a pótlásukra szerződtetett orvosok pedig rendkívül magas bért kértek. Az üzletember szerint tévedés azt gondolni, hogy gyógyításra jutó forintokból lehet profitot termelni. Ahol tartalék van, az a kórház üzemi része: a fűtés, az anyagbeszerzés, az őrzés-védelem, a konyha, a mosatás. Azaz mindazok a részek, amelyekhez nem orvosi tudás, hanem mérethatékonyság kell.

„Belefáradtam a lehetetlen körülményekbe és januárban kiszálltam a kórházműködtetői piacról, és a közös cégből" - indokolja Deák Gábor maga és vállalkozása kiválását a Hosplnvestből. Deák Gábort az elmúlt hetekben követte az EBRD. Ezt követően pedig április 3-án a korábban hiteleket folyósító CIB-Bank leemelt a cégcsoport számláiról 1,2 milliárd forintnyi OEP-támogatást a lejárt hitelek kiegyenlítésére. Történt ez minden bizonnyal megelőzendő a felszámolási eljárást. A bank üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt; sajtószolgálatuk csupán azt hangsúlyozta, hogy a betegellátási pénz inkasszálása részükről törvényes volt.

Egyes vélemények szerint a HospInvest-csoport rosszul áll mind a vagyon, mind a nyereségesség tekintetében. Nem kedvez a konszolidációjának a megkeményedett hitelezői klíma, illetve a politikai és jogi környezet sem. Várnai László, Kiskunhalas polgármestere reménykedik, hogy a cég megmenekül a felszámolástól. Várnai a Hosplnvesttel kötött szerződésekben is bízik, mármint hogy az építési beruházás, illetve a műszerek a halasi kórház tulajdonában maradnak akkor is, ha megszűnik a működtetői szerződés. „Legalább volt öt jó évünk" - jegyzi meg kesernyésen a halasi polgármester.

Ennél borúlátóbba látja a helyzetet Hiesz György, Gyöngyös polgármestere. A Hosplnvest az elmúlt két évben több száz millió forintos fejlesztést hajtott végre az intézményben, amennyiben felbontják a szerződést, ezt a pénzt vissza kellene fizetniük a magáncégnek, márpedig a költségvetésükben nem szerepel erre szánt tétel. A gyöngyösi polgármester szerint a Hosplnvest csődje esetén újból terítékre kerülhet egy, Hatvannal, Gyöngyössel, és Heves megyével közös gazdasági társaság létrehozása. Másik verzió, hogy újra kiírják a működtetési pályázatot, s továbbra is külső cég üzemeltetné a kórházat.

Hasonló lehetőségeket, előnyöket és hátrányokat mérlegel az egri Markhot Ferenc megyei kórház fenntartója, a Heves megyei önkormányzat is. Azonban az egri kórház esetében létezik egy harmadik terv is, miszerint a jelenlegi épületegyüttest eladnák, és egy új kórházat építenének fel a város határában. Habis László egri polgármester arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy négyszemközti tárgyalásokat kezdett Sós Tamással, a Heves megyei közgyűlés elnökével a kórház sorsáról. A részletekről nem nyilatkozott, de célzott arra, hogy „többféle megoldás", s akár a közös működtetés is szóba kerülhet.

„Ha csak nem szélütött, akkor ma nincs olyan befektető, aki a kórház-működtetői piacon terjeszkedésre vetemedne" - utasítja vissza Kern József, a Medisyst Kft. tulajdonosa azt a feltételezést, miszerint a Hosplnvestet csődvédelemig juttató események mögöttes szálainak mozgatója volna. A HospInvest bukásának fő okát abban látja, hogy a cég túl gyors növekedett, valamint hozzáteszi, hogy az egészségügy helyzete sem úgy alakult, mint azt várták.