A nővérhiány padlóra küldheti az egészségügyet

Az SE dékánja szerint fontos bevételi forrás lehetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szednének az egykori diákoktól.

Az egészségügy legnagyobb gyilkosa a hálapénz elterjedése volt, mivel a betegek által adott juttatások lehetővé tették, hogy az állam évtizedeken keresztül alulfinanszírozza a rendszert. Most, hogy az embereknek nincs miből fizetniük, kiderült, milyen keveset keresnek a magyar nővérek és az orvosok, akik megélhetésük veszélybe kerülése miatt menekülnek az országból - értékelte a jelenlegi helyzetet Karádi István, az SE általános orvostudományi karának dékánja. A szakember hozzátette: ha a hálapénzt nem adták volna a páciensek, az egészségügy az alulfinanszírozottság miatt már réges-rég bedőlt volna, és az állam kénytelen lenne elég pénzt tenni a rendszerbe.

A paraszolvencia évtizedeken keresztül mesterségesen tartotta életben az egészségügyet, a radikális ágyszámcsökkentés következtében ma már csak a legsúlyosabb betegeket lehet bent tartani. Ők általában a legszegényebb rétegekből kerülnek ki, így gyakorlatilag ma már szinte senki nem fizet az orvosoknak és a nővéreknek. Ha az állam nem pótolja az így kieső pénzt, bedőlhet az egész rendszer, az egészségügyi dolgozók egy része nem tud megélni a fizetéséből.

Karádi leszögezte: ma egy kezdő ápolónő nettó 60-70 ezer forintot visz haza, miközben hetente többször éjszakai ügyeletet lát el, és rendkívül nehéz fizikai munkát végez. Az elérhető maximum sem éppen kecsegetető: egy évtizedek óta dolgozó, diplomás osztályvezető főnővér bére nettó 100-130 ezer forint. Az alacsony fizetés annyira népszerűtlenné tette a pályát, hogy az érdeklődés hiányában az elmúlt években tömegesen zártak be az egészségügyi iskolák, mára szinte megszűnt az utánpótlásképzés.

A már korábban végzett ápolók is százával tűnnek el a hazai rendszerből: a legtöbben Nyugat-Európába mennek dolgozni, az ottani kórházakban az öt-hatszorosát is megkeresik a magyar fizetéseknek. Az itthon maradók közül sok diplomás ápolót szív fel ügynöknek a gyógyszeripar, de a középfokú végzettségűek közül sokan állnak be valamelyik hipermarket pénztárgépe mögé, mert még ott is többet keresnek, mint a kórházakban.

A dékán leszögezte azt is: a magyar állam körülbelül ötven százalékkal kevesebb orvost képez, mint amennyire szükség van, így az orvoshiány is súlyos fenyegető tényező. Jelenleg évente kilencszáz orvos végez, miközben 1400 friss diplomásra lenne szükség, a végzettek közül sokan hagyják el az országot. Tavaly hatszáz orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhír-névigazolást, ami a kilencszáz végzős kétharmadát jelenti.

Magyarországon egy kezdő klinikai orvos bruttó 120 ezer forintot keres, addig kint nemigen van egymillió forint alatti fizetés. Sokan kiköltözés helyett a fapados módszert választják: csütörtökön felülnek a repülőre, külföldön lehúznak néhány műszakot, majd vasárnap újra itthon vannak. Karádi István szerint azt nem lehet megakadályozni, hogy egyáltalán ne menjen külföldre magyar szakember, de magasabb bérekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán úgy véli, fontos bevételi forrás lehetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szednének az egykori diákoktól.