A pénz kevés, vagy a kórház sok? | Weborvos

Az elmúlt évek reformjai nemhogy enyhítették volna, de újabb és újabb elemekkel bővítették a rendszerproblémákat.

Már akkora a baj az egészségügyi intézményekben, hogy a finanszírozási technikák váltogatása nem old meg semmit - értelmezte a Népszabadságnak a legújabb válsághelyzetet Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (Meta) elnöke.
A szakembert igazolja, hogy sorra buknak el az újabbnál újabb kórház-finanszírozási reformkísérletek. A legutóbbit - noha szerdáig maguk a kórházi vezetők is a túlélés lehetőségének tartották - már bevezetése előtt össztűz alá vették. Ultimátumot adtak a kormánynak: vagy visszaenged azonnal a rendszerbe 25 milliárd forintot, vagy maguk az intézmények igazítják a szolgáltatásaikat a pénzügyi lehetőségeikhez.

Szakértők szerint nem alaptalan az intézményvezetők lázadása: az új technikával átlagosan 15 százalékkal kisebb összeghez juthatnának a kórházak és a rendelők, mint amennyit eddig a "pontvadászattal" összegyűjthettek.

Csakhogy ezúttal a matematika eszközrendszere nem lesz elég a kórházi vezetők megnyugtatására, az ágazati harag csillapítására. Ugyanis nem csak az elosztás módszereivel van gond. A forráskivonás évek óta tart, de közben sem az ellátórendszer nem lett kisebb, sem a feladat nem lett kevesebb - állítja Sinkó Eszter közgazdász, aki hozzáteszi, hogy a gyógyításra elkölthető közpénz reálértéke 2008-ról 2009-re 15 százalékkal csökkent. A két évvel ezelőtti, félbehagyott szerkezeti reform tovább torzította a rendszert. Az összevonásokat, kapacitás-szűkítéseket nem követte a szakmai feladatok és az ahhoz tartozó finanszírozás átrendezése.

Az elmúlt évek reformjai nemhogy enyhítették volna, de újabb és újabb elemekkel bővítették a rendszerproblémákat - erősít rá a főigazgató szavaira Kató Gábor tanácsadó, aki cégével az elmúlt évtizedekben több tucat intézmény csődmenedzselését végezte. Szerinte mára olyan széles körű tulajdonosi, finanszírozási, szolgáltatói válságjelenségek sorozata rakódott az ágazatra, hogy ezt a klasszikus jól bevált finanszírozási technikákkal nem lehet kezelni. Újra kéne "gombolni a kabátot" - mondja -, és megyénként megnézni, pontosan milyen betegségek gyógyítására van szükség, a feladatot pedig visszaosztani arra az intézményrendszerre, amely a szükséges munkát hatékonyan képes elvégezni. Csak ezután lehetne valóban megmondani, hogy a meglévő pénz sok vagy kevés.