A plazmagömbök pusztítják a daganatot

A magyar kutató a plazmontechnológiára alapozva épített egy mikroszkópot, amely különleges teljesítményre képes.

Már harminc éve ismert a plazmonok létezése. Az utóbbi időben azonban számos olyan alkalmazási lehetőség merült fel, amelyek ha valóra válnak, éveken belül alapvető szerepet játszhat ez a speciális jelenség az elektronikában. Kroó Norbert, az MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének professzora, aki ez idő óta kutatja a felületi plazmonok titkait elmondta, a fény segítségével és némi ügyeskedéssel a fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra kényszeríthetjük, melyben sűrűsödések és -ritkulások váltják egymást.

Ezek hullámhossza pedig rövidebb a gerjesztő fény levegőben megfigyelt hullámhosszánál. A gerjesztett elektron és az általa létrehozott elektromos tér együtt a plazmon. A magyar kutató a plazmontechnológiára alapozva épített egy mikroszkópot, amely különleges teljesítményre képes.

A plazmonok egyik fontos alkalmazási területe a gyógyászat lehet. A houstoni Rice Egyetemen dolgozó Naomi Halas - a magyar származású professzor figyelmét két évtizede éppen Kroó egyik plazmonos előadása terelte erre a területre - irányításával kidolgozott technológia segítségével körülbelül 100 nanométernyi szigetelőgömböket tudnak előállítani. Ezeket vékony aranyréteggel borítják be, majd bejuttatják rákos szövetekbe. A gömböket megvilágító fény ezeken az aranybevonatú gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre. Ezek óriási elektromos tere szétroncsolja a rákos sejteket. Mivel üvegszál segítségével, illetve infravörös fénnyel a fény bejuttatható a testbe, ott is el lehet roncsolni a daganatos szöveteket.