A rendszer hibájából csak nagyon rossz döntések fakadnak

Az orvosokban két lény lakik: az egyik lehetetlen helyzetben is életet ment, a másik a hatályos pénzügyi szabályozásra figyel.

Még nem tudni, mi okozta annak az ötvennégy éves férfinak a halálát, aki erős hasi fájdalmakkal próbált segítséget találni, és több kórházat is megjárattak vele. A beteget gyomorvérzés gyanújával a múlt hétfőn a mentők szállították a Péterfy utcai kórházba, ám az nem volt sebészeti felvételis aznap, ezért a Szent István kórházba küldte tovább.

Radnai Zoltán, a Szent István kórház főigazgatója tájékoztatása szerint az ügyeletes orvos több vizsgálatot is elvégzett, s úgy ítélte meg, hogy az eset nem igényel azonnali sebészeti beavatkozást, akut belgyógyászati ellátást viszont igen. Ebben az ellátási formában pedig a Péterfy kórház volt az ügyeletes. Radnai elmondása szerint az orvos az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ) hívta, és az hat órán belüli szállítást vállalt. Ezt a beteg nem akarta kivárni, ezért magánautón a Margit kórházba vitette magát.

Útközben rosszul lett, de mire a mentők kiérkeztek, már beállt nála az agyhalál. A Péterfybe szállították, de életét már nem tudták megmenteni. Az OMSZ tájékoztatása szerint azonban a Szent István kórház nem kért tőlük segítséget a beteg továbbszállításához. A Szent István kórház vizsgálatot indított az ügyben.

„Elsődlegesen azt akarjuk tisztán látni, helyesen állapította-e meg az ügyeletes orvos, hogy az eset nem akut" - mondta Radnai Zoltán. A főigazgató úgy tartja, ez azért sarkalatos kérdés, mert „a gyomorvérzés egyébként akut sebészeti ellátást igényel". A férfi halálának okát a boncolás tisztázza majd, s Radnai Zoltán szerint ennek eredménye a héten meglesz.

Az ügyet az Egészségbiztosítási Felügyeletet is vizsgálja, és - mivel a Péterfy és a Szent István kórház is fővárosi fenntartású - vizsgálatot kezdeményez a közgyűlés szakbizottságának fideszes alelnöke is.

Pesti Imre közölte: át kell szervezni a sürgősségi ellátás rendszerét. „Korábban az volt a cél, hogy minden súlyponti kórházban lenne egy sürgősségi osztály, ahol a beteget megfigyelés alatt tartják, s eldöntik további útját. Ebből nem lett semmi, lényegében még azt sem tudni, mitől súlyponti egy intézmény" - mondta a szakpolitikus.

„A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hivatalosan akkor foglalkozhat az üggyel, ha az érintett orvos kamarai tagsággal rendelkezik, és minden vele kapcsolatos vizsgálat lezárult" – közölte Éger István. A MOK elnöke fontosnak tartotta hozzátenni, hogy egy normálisan működő országban a társadalom kedélyét borzoló esetekben sokkal nagyobb mozgásteret és gyorsabb beavatkozási lehetőséget biztosítanak a hivatásrendi köztestületnek.

Éger közölte, a hazai döntéshozók tudatosan kiüresítették a kamarai törvényt, s ezzel háttérbe szorították a szakmai önigazgatás és önellenőrzés lehetőségét, nem csak az orvosok, általában az egészségügyi dolgozók esetében is. Az elnök végül megállapította, hogy a kicsinyes politikai bosszúnak az egész társadalom issza meg a levét.

A napokban a golyóstollat is használva végzett gégemetszést egy orvos a fővárosban. Az életmentő beavatkozást egy motoroson hajtotta végre, akit darázs csípett meg. Az orvos bicskájával ejtett vágást a bajbajutott légcsövén, s golyóstollat dugott a nyílásba, ezzel biztosítva a szabad légutat. A két eset összefüggéséről egy egykori sebész és igazságügyi orvos szakértő elmondta, könnyen lehet, hogy a gyomorvérzéses beteget továbbküldő orvos a motoros esetnél kollégájához hasonlóan cselekedett volna, s ez igaz lehet fordítva is.

A nyugdíjas orvos állítja, egy vérző beteget egyszerűen nem lehet elküldeni. Kiemelte, hogy az orvosokban két lény lakik. Az egyik lehetőségeit messze meghaladva ment életeket, a másik a hatályos pénzügyi szabályozások miatt életveszélyben lévők számára sem teszi lehetővé az ellátást.