A sportnál is egészségesebb a család

A magyar férfiak halandósága az állandó, krónikus stressz miatt is magas.

A hagyományos családi értékrend aláásta a hagyományos családot - fogalmazott Nagy Beáta szociológus nemrég az I. Női-férfi Kerekasztal konferencián. Szerinte mára egyértelművé vált, hogy azokban az országokban, ahol egyenlőtlen a nemek közötti munkamegosztás, ahol a nőkre hárul a házimunka nagy része, egyre kevesebb gyerek születik. Ahol viszont kevésbé érvényesül a hagyományos értékrend, növekszik a születésszám. És nem csak erre hat a konzervatív értékrend, hanem a férfiak egészségére is.

- A magyar férfiak halandósága az állandó, krónikus stressz miatt is magas. Hatalmas felelősség nehezedik rájuk, hogy megfeleljenek a klasszikus családfenntartó szerepnek. Eközben éppen a családjukra nem tudnak időt szakítani, amelyért feláldozzák magukat. A gyerekek sokszor úgy nőnek fel, hogy nagyon keveset találkoznak az apjukkal. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol nem válnak ennyire élesen ketté a férfi-női feladatok, a nők is családfenntartók és a férfiak is szülők, könnyebben boldogulnak a rájuk nehezedő nyomással.

- Folyamatosan kutatjuk ezt az összefüggést - mondja Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Feltűnt ugyanis, hogy Norvégiában, azután hogy komoly férfi-női esélyegyenlőségi programot indítottak, nemcsak a születésszám nőtt meg, hanem a férfiak várható élettartama is, méghozzá radikálisan - magyarázza. Magyarországon 2002-ben indult követéses vizsgálat, több mint 12 ezer ember bevonásával a 40-69 éves korosztályban. - Kiderült, hogy az egyik legkomolyabb védőfaktor a korai halálozás ellen, ha egy férfinak jó kapcsolata van a gyerekeivel - mondja Kopp Mária. Ők háromszor nagyobb eséllyel élik meg a 69. évüket. Mára egyértelművé vált, hogy az úgynevezett férfias értékrend az egyik legkomolyabb veszélyeztető tényező - teszi hozzá. Magyarország pedig - ez is kiderült a kutatásokból - az egyik „legmaszkulinabb" ország Európában: nálunk ragaszkodnak a férfiak és a nők is a legnagyobb arányban a klasszikus nemi szerepekhez.

- Az északi országokban valódi esélyegyenlőség és munkamegosztás van, délen pedig a „macsó" kultúra ellenére nagy hangsúlyt fektetnek a közös családi programokra, az érzelmek kibeszélésére - állítja a kutató. Ránk egyik sem igaz. Ennek pedig különösen most, a válság idején lehet komoly kára. Szerinte Magyarországon mielőbbi attitűdváltozásra van szükség, hogy az egyre gyakoribb munkanélküliséget ne katasztrófaként éljék meg a férfiak.

- Rá kell jönniük, hogy nem kizárólag családfenntartóként van rájuk szükség - állítja. Ez alapvető érdekük: kutatások szerint még a rendszeres sportolásnál is nagyobb egészségvédő szerepe van az aktív családi életnek. Hozzáteszi: ezt természetesen nem lehet előírni senkinek, de pozitív példák hangsúlyozásával talán többeket lehet ráébreszteni a nemek közötti munkamegosztás hasznára.

Persze ehhez a miénknél jóval kisebb női-férfi bérkülönbség és sokkal több bölcsődei, óvodai férőhely is kellene.

- Ha nem történik változás, ha az elbocsátás veszélye miatt a munkahelyi versengés tovább növeli a stresszt, nem tudom, hová romolhatna még a magyar férfiak halálozási statisztikája - mondja a kutató. 1960 és 2005 között ugyanis a 40-69 éves magyar férfiak halálozása 55 százalékkal emelkedett. Ma a középkorú férfiak halálozása magasabb, mint az 1930-35 években volt. Annak a valószínűsége, hogy egy férfi Magyarországon túléli a 65. életévét, csak 64 százalék. Ugyanez Ausztriában 80 százalék. Ezt a jelenséget nevezik kelet-közép-európai egészségparadoxonnak.