A stressz egészségügyi és gazdasági kárt okoz | Weborvos

A munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten a stressztől, a depressziótól, a szorongástól.

Tíz év múlva a depresszió lesz a munkaképtelenség legfőbb oka Európában - állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése. Ezt arra alapozzák, hogy egy uniós felmérés szerint a munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten a stressztől, a depressziótól, a szorongástól.

Kiderült az is, hogy az Európai Unió felnőtt lakosságának évente 27 százaléka szenved valamilyen lelki zavarban, és minden negyedik állampolgár egyszer életében mentális betegséggel küszködik. Ezért is kezdeményezte a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata azt a regionális kampányt, amelyet az Európai Bizottság is támogatott a lelki betegségek megelőzése érdekében.

Mivel a magyarországi helyzet sem kedvezőbb, a múlt héten indított kampányhoz az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület is csatlakozott. Az akció címe Munka: lélekre hangolva. Gábor Edina, az Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerint össze kellene hangolni és közreadni azokat a jó kezdeményezéseket, amelyek néhány hazai munkáltatónál már megvannak.

A hazai munkavállalók helyzetéről is készültek felmérések 2004-ben. A megkérdezettek 20 százaléka mondta akkor, hogy a stresszel összefüggő tartós betegségben szenved. A túlzott munkahelyi terhelésért a válaszolók 62 százaléka okolja a rossz kommunikációt, 54 százalékuk pedig a munkaszervezési hiányosságokat kifogásolja.

Az Európai Unió munkahelyi direktíváját hazánkban is alkalmazni kell, ám kiderült, hogy a megszokott heti 40 helyett az átlagos munkavégzési idő 44,5 óra hetente, ezt a megkérdezettek háromötöde részben a tőle való elvárások miatt vállalja. Egyébként a munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők támogatásának a hiánya okozza. A hazai vállalatok mindössze 1,6 százalékánál folyik a stresszel kapcsolatos felvilágosító munka, illetve megelőző tevékenység. Szomorú következtetés: a 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek a munkájuk felett. A megkérdezettek 24,4 százalékát alkották azok, akik egyáltalán nem tudták befolyásolni, hogy a közvetlen munkahelyi környezetükben mi történik.